D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 1900bb_Page_114_b.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/041300/041359/1900bb_Page_114_b_kiskep.jpg F ő c í m : Ozman basa B e s o r o l á s i c í m : Ozman basa S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2013-03-20 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : arckép A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 47. évf. 14. sz. (1900. április 8.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Ázsiai országok történelme T é m a k ö r : Hadtudomány, katonapolitika A l t é m a k ö r : Hadtörténet T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : arckép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : katonatiszt M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : közjogi méltóság M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : rendfokozat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 1900 M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Ozman basa. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Ozman basa. 1837-1900. Az 1877-78-iki orosz-török háború világszerte ismert nevű hőse, a "plevnai oroszlán", Ozman Nuri basa meghalt Konstantinápolyban e hó 4-ikén, 68 éves korában. Benne korunk legnevezetesebb hadvezéreinek egyike hunyt el, kinek neve mindenkor fennmarad a haditörténelem lapjain. Nemcsak rendkívüli vitézségével szerzett ott magának helyet Ozman basa, hanem nagy katonai tehetségével is; ő volt az, a ki megmutatta, hogy hirtelen készült földsánczok mögül sokkal nagyobb haderőt is fel lehet tartóztatni s hogy az ilyen sánczok ellen a legvitézebb ellenség is, ha szemközt támad, szinte tehetetlenné válik. Azóta valamennyi hadsereg ehez igyekszik harczászati modorát alakítani s ezt fejlesztették a boerok is oly tökéletességre s ennek köszönhetik azon meglepő sikereket, a melyekkel a világot bámulatba ejtették. Ozmán basa mint egyszerű szülék gyermeke, Kis-Ázsiában Amazia városkában 1837-ben született. Korán belépett a hadseregbe, de egyszersmind tanúlt a konstantinápolyi hadi-iskolában is, hol magasabb kiképeztetést szerzett magának. Legelőször a krimi háborúban tünt ki, majd még jobban magára vonta fölebbvalói figyelmét a krétai lázadás elnyomásakor. Azután Kis-Azsiában nyert parancsnoki állást. Nem sokára alkalma nyilt nagyobb hadi tettekre is. Az 1876-ki szerb-török háborúban a viddini hadtestet vezényelte s azzal fényes győzelmeket aratott. 1877-ben, az orosz-török háború kitörésekor 35,000 ember élén állt Viddinnél. A mint az oroszok a Dunán átkelve a Balkán felé nyomúltak, hirtelen megtámadta balszárnyukat, megszállotta Plevnát s többször diadalmasan visszaverte az oroszok támadását. E sikeres műveletek után Plevnát rendkívűl ügyesen és gyorsan emelt sánczolatokkal valóságos földvárrá alakította s benne oly erős állást biztositott magának, hogy hónapokig megakasztotta a nagy orosz haderőt, mely rendkívüli csapaterősítések összevonásával és a román hadsereg fölhasználásával is csak hosszú, véres ostrom után, deczember 10-ikén tudott felülkerekedni s az Ozman kirohanásával üresen maradt földsánczokat bevenni. A hős vezért, ki maga is sulyosan megsebesült s úgy jutott fogságba, az oroszok kiváló tiszteletben részesítették; maga a czár is hizelgő szavakkal ismerte el vitézségét s kardját is visszaadatta neki. Mikor a drinápolyi fegyverszünet után szabadon bocsátották és Konstantinápolyba hazatért, rendkívüli ovácziókkal fogadták. A szultán a gházi (győzelmes) czím mellett az összes hadak főparancsnokává nevezte ki s egyébként is elhalmozta kegyeivel. Leányát Ozman fiához adta feleségül, magát Ozmant pedig hadügyminiszterré is kinevezte, mely állását huzamos időn át megtartotta. Legutóbb palota-marsall volt, mely állás nemcsak udvari, hanem katonai főméltóság is. A szultán, hogy a vitéz férfiú iránti nagy elismerésének az által is kifejezést adjon, elrendelte, hogy Mohamednek, Konstantinápoly meghódítójának mecsetjében temessék el. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 8.) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Oszmán pasa (Tokat, 1832. - 1900. április 5.) török katonai vezető volt, aki Plevna ostromakor szerzett világhírnevet és népszerűséget azzal, hogy egy viszonylag kis sereg élén 1878-ban csaknem öt hónapig sikerrel tartotta fel a sokkal nagyobb egyesült orosz-román hadsereget.
Más nevek, amelyeken szintén ismerik: Gázi Oszmán pasa, Oszmán Nuri pasa, Oszmán al-Gázi, Plevna oroszlánja. Anatólia középső részén született a neves tokati Yağcıoğulları családban. Apját, egy közhivatalnokot, nem sokkal Oszmán születése után a fővárosba, Isztambulba helyezték. Oszmán itt tanult és 1852-ben katonai főiskolán végzett. A krími háború során kitüntette magát és gyorsan emelkedett a ranglétrán. Ugyancsak elismerést szerzett az 1861-es krétai felkelés és az 1864-es jemeni zavargások kezelése során. Jemenből a pasa cím birtokosaként tért vissza. Ezután Skodar régió katonai parancsnoka lett Boszniában. A szerb felkelés leverésében játszott szerepéért marsallá (törökül muşir) léptették elő. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia: Oszmán pasa K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Ozman basa halála K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Oszmán pasa A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1080x1760 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella |