D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_zilahy_l.jpg
C Í M 
F ő c í m : Zilahy Lajos
B e s o r o l á s i   c í m : Zilahy Lajos
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-06
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Zilahy Lajos (1891-1974)
V I A F I d : 17261637
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: A. B. 263-264
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Zilahy Lajos író, publicista, az MTA tagja. Apja közjegyző, anyja egy dunántúli földbirtokos lánya volt. Elvégezte a budapesti egyetem jogi karát, tanulmányai közben Nagyszalontán ügyvédi irodában dolgozott. Az I. világháborúban Lemberg alatt súlyosan megsebesült, a Magyar Figyelő és a Déli Hírlap belső munkatársaként felmentették a katonai szolgálat alól (1916). Első kötete, a jórészt háborús költeményeket tartalmazó Versek 1916-ban jelent meg. A Tanácsköztásaság idején Bécsbe ment, ahol egy ellenforradalmi lap kiadását készítette elő. Visszatérése után Az ökör és más komédiák címmel közreadta egyfelvonásos darabjait (Bp., 1920). Első regénye, a Halálos tavasz (Bp., 1922) romantikus érzelmességével nagy sikert aratott. 1923-ban a Nemzeti Színház bemutatta A hazajáró lélek c. színművét. Süt a nap (Nemzeti Színház, 1924) c. színművével, amelynek témáját az I. világháború utáni falu életéből merítette, elnyerte az MTA Vojnits-díját. 1925-ben beválasztották a Kisfaludy Társaságba. Mind a bestsellerhez közelálló regényeit, mind színdarabjait nagy érdeklődés kísérte. A háború okozta érzelmi válságról írt regényével (Két fogoly, Bp., 1926) a m. középosztály ünnepelt írója lett. 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki. 1927-től a Budapesti Hírlap belső munkatársa. A 30-as években az Est-lapok szerkesztőségében dolgozott. 1934-36-ban a Magyarország c. esti napilap szerkesztője. Feleségül vette Bárczy Piroskát. Közéleti, publicisztikai tevékenységével támogatta a Horthy-rendszer hivatalos politikáját, de ugyanakkor kapcsolatban állt az e politika ellen lázadó fiatal írókkal, értelmiségiekkel is. 1935. áprilisában a villájában tartott találkozón megpróbálta közelíteni a népi írók csoportját Gömbös Gyula politikai irányvonalához. A Magyarországban 1935. május elején Zilahy által meghirdetett, e célt szolgáló Új Szellemi Front nevű tömörülés csak kezdeményezés maradt. A II. világháború kitörése után egyre következetesebben fordult szembe a Horthy-rezsimmel és a fasizmussal. Társadalmi reformokat hirdetett, a forradalmi változástól azonban visszariadt. 1940-44-ben a Híd c. képes hetilap szerkesztője. Munkatársául a kor legjobb íróit igyekezett megnyerni (Móricz Zsigmondot, Németh Lászlót, Nagy Lajost és másokat). Támogatta több fiatal paraszt- és munkásíró indulását. Kitűnőek Iskolája néven alapítványt létesített tehetséges fiatalok számára. Saját filmvállalatot alapított és vezetett (Pegazus). Maga is megpróbálkozott a rendezéssel: A szűz és a gödölye (1941) és a Tűzmadár (1941) c. műveiből készített filmet, az utóbbit Babay Józseffel együtt. A Nemzeti Színház Kamaraszínháza játszotta 1943-ban náciellenes darabját, a Fatornyokat, melyben a mo.-i németek disszimilációját ábrázolta. A német megszálláskor (1944) a darabot betiltották. 1945-től aktív közéleti szerepet vállalt. Szent-Györgyi Alberttel együtt a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság első elnöke, az Irodalom és Tudomány c. folyóirat főszerk.-je. Ebben a folyóiratban kezdte el folytatásokban közölni Ararát c. regényét (megj. Bp., 1947), mely folytatásával együtt (A Dukay család, I-III., Újvidék, 1967-68) a m. arisztokrácia erkölcsi széthullásának társadalomrajza. 1948-ban az USA-ba költözött. Regényeinek tiszteletdíjából élt, a jobboldali emigráns szervezetektől távoltartotta magát. Az 1950-es évek végén házat vett Jugoszláviában, gyakran tartózkodott Újvidéken. A szűz és a gödölye c. színművét a bp.-i Jókai Színház 1957-ben felújította. 1973-ban ellátogatott Bp.-re, végleges hazatelepülését halála akadályozta meg. Végakarata szerint Bp.-en temették el. Tizenegy regényéből és színművéből készítettek filmet, hetet Mo.-on, a többit francia, NSZK, olasz-spanyol, cseh-USA és jugoszláv-USA vállalkozásban. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Zsigmondy Vilmos
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn