Normál kép: 1439972982.jpg   Méret: 770x578 Színmélység: 24bit Felbontás: 180dpi
Nagy kép: 1439972982_nagykep.jpg   Méret: 1600x1200 Színmélység: 24bit Felbontás: 180dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A szobor Nebojša Mitrić alkotása, a Tabánban látható.
Felállítás éve: 1987.

Ismertető szöveg: Vuk Stefanović Karadžić (Tršić, 1787. november 6. - Bécs, 1864. február 7.), szerb filológus és nyelvész, a mai szerb nyelv sztenderdjének megalkotója. Írni és olvasni egyik rokonától, Jevta Savićtól tanul meg, aki az egyetlen írástudó ember a környéken. Tanulmányait egy közeli városban, Loznicában folytatja, majd a faluhoz a legközelebb álló Tronoša kolostorban. Innen az apja hazaviszi, egyrészt a terjedő pestisjárvány miatt, másrészt azért, mert ahelyett, hogy tanítanák, a szerzetesek birkát legeltetni küldik. Nem sikerül beiratkoznia a karlócai gimnáziumba. Később Belgrádba utazik, hogy megismerkedjen a szerb felvilágosodás nagy alakjával Dositej Obradovićcsal, akit mélyen tisztel. Azonban ő nem fogadja Vukot, aki csalódottan Jadarba megy, és írnokként kezd el dolgozni Jakov Nenadovićnál. Amikor Belgrádban megnyílik a Főiskola (Velika škola), Vuk ennek diákja lesz. Nemsokára azután megbetegedik és Pestre utazik, ahol a tabáni Rác- és Lukács fürdőben keresi a gyógyírt, de hiába, bal lábára örökre megbénul. Tudásának legnagyobb részét autodidaktaként szerzi. Vuk Karadžić is részt vesz a két szerb török elleni felkelésben.[5] A Karađorđe Petrović által vezetett Első szerb felkelés 1804-1813 leverése után Bécsbe utazik. Itt megismerkedik Jernej Kopitar szlovén nyelvésszel, aki főcenzora a Habsburg Birodalomban megjelenő szláv nyelveken írt könyveknek. Kopitar segít Karadžićnak filológiai munkáinak megvalósításában. A Második szerb felkelés (1815) kirobbantójával, Miloš Obrenović szerb fejedelemmel való konfliktusai miatt, tilos neki Szerbiában megjelentetni könyveit, de a Habsburg Birodalomban sem teheti ezt meg, ezért Oroszországban keres és talál barátokat. 1819-ben a Szentpétervári Orosz Irodalomkedvelők Egyesülete tagjai közé fogadja, és 1820-ban a Cári Orosz Akadémia ezüst érdemrenddel tünteti ki. Miután hosszabb-rövidebb időszakokban a szegénységtől szenved, 1826-ban életjáradékot kap I. Miklós cártól. Mégis munkáinak jelentős részét a Habsburg Birodalomban nyomtatják ki. Vuk Karadžić 1823-ban a híres német jénai egyetem díszdoktori diplomáját vehette át. Vuk Karadžić tevékenysége a kora, a romantika szelleméhez igazodik, amikor a nemzetek felélednek és nyelvük ápolásával foglalkoznak, és amikor nagy érdeklődés van a folklór iránt. (Forrás: Wikipédia)
(Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page