Normál kép: ember_0094_001resz.jpg   Méret: 770x1361 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: ember_0094_001resz_nagykep.jpg   Méret: 953x1685 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Néhány gerinces állat (hal, salamandra, teknősbéka és csirke) embriói három, egymásra következő (I-III) fejlődési fokon.
Néhány emlősállat (sertés, borjú, nyúl és ember) embriói ugyancsak három, egymásra következő (I-III) fejlődési fokon.

Ismertető szöveg: "A csiralevelek nagyságát, alakját illetőleg a gerinces állatok körén belül is nagyok a részletbeli különbségek, a csiralevelek tagozódása azonban lényegében mindenütt ugyanaz. A külső csiralevélből fejlődik a bőr hámja, a hámképződményekkel, az idegrendszer, mely igen korán cső alakjában különül el a felülettől; a belső csiralevélből fejlődik a bélcső szerveinek hámja, továbbá belőle fűződik le vékony zsineg formájában az idegcső alatt végighúzódó gerinchúr (chorda dorsalis) ; végre a közbülső csiralevélből lesz a bőr alsó rétege : az irha, a vérerek, továbbá a mozgás aktív és passzív szervei stb. Persze aprólékosabb részletekben a különböző állatoknál különböző ennek a kialakulásnak a módja. De bármilyen nagy is az eltérés a különböző állatok fejlődése között, a törvényszerűség félreismerhetetlen, mert minden állat fejlődése folyamán alapjában véve átesik azokon a szerveződési fokozatokon, melyek az alsóbbrendű állatokon vagy ugyanazon törzs ősibb módon szervezett képviselőin állandóan megvannak.
Ezt a mindenütt ismétlődő törvényszerűséget Haeckel Ernö az evolúció eszméjének leglelkesebb szószólója, az úgynevezett biogenetikai alaptörvényben tömören akként foglalta össze, hogy az egyén fejlődése nem egyéb, mint a törzsfejlődés menetének gyors és rövidített ismétlése.
Az ember fejlődésének legelső fokán egysejtű s mint ilyen, a véglények testi sajátságait tünteti elő, később többsejtűvé válik s ezen az állapoton a tömlősök (Coelenterata) és férgek (Vermes) szervezetére emlékeztet. A fejlődés további szakán az emberi embrió a halak, békák, gyíkok, madarak és emlős állatok embrióihoz oly feltűnően hasonlít, hogy a megkülönböztetés olykor egyenesen lehetetlen (48. és 49. ábra)."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page