Normál kép: 010.jpg   Méret: 736x866 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: 1960. ARCKÉPEK (II.)
25-ös ívekben nyomva.
Rézny. (többi érték) 10 3/4 K. fog. XIII-Vj.
T.: Gáll Ferenc (1766, 1769, 1771-72) Kékesi László (1765, 1767, 1773) Nagy Zoltán (1762-64, 1768, 1770, 1774-77)
Névérték: 60 f
PM 300 000 fog. 4 531
11774 1714 60 f F. Joliot-Curie (1900-1958) Á1960. okt. 25.-1961. ápr. 30. 40,- 25,- 1000,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Frédéric Joliot-Curie francia atomfizikus. Eredeti neve Frédéric Joliot. 1923-ban Párizsban szerzett mérnöki oklevelet és a katonai szolgálat után 1925-ben Marie Curie Rádium Intézetébe került preparátorként. A következő évben feleségül vette az ugyanott dolgozó Irene Curie-t (1897-1956) és felvette az ő nevét. Ettől kezdve közösen folytatták kutatásaikat a radioaktív elemek tanulmányozásában. 1934-ben elsőként hoztak létre mesterséges radioaktív izotópokat, melyek a gyógyászatban és az élet sok más területén váltak jelentőssé. Magkémiai laboratóriumot alapított és megépítette Nyugat-Európa első ciklotronját. Az atommaghasadás felfedezése után munkatársaival kimutatta 1939-ben a láncreakció megvalósíthatóságát. H. von Halban és L. Kowarski társaságában szabadalmaztatta a nehézvízmoderátoros, kadmium szabályozórudakkal felszerelt atomreaktort. 1940-ben a kormány segítségével megvásárolta a norvég nehézvíz-készletet, és azt a németek elől Angliába juttatta. Franciaország német megszállása után megakadályozta, hogy a németek felhasználják eredményeit, berendezéseit. Részt vett az ellenállásban, 1942-ben a Francia Kommunista Párt tagja lett. 1946-ban a Francia Atomenergia Bizottság főbiztosává nevezték ki. 1948-ban vezetésével épült meg az első francia atomreaktor. Fontos szerepe volt két nagyatomkutató intézet létrehozásában Orsay-ben és Saclay-ben. 1950-ben fő kezdeményezője volt a stockholmi felhívásnak, amely elítélte az atomenergia háborús felhasználását. 1956-ban - felesége halála után - átvette a Sorbonne magfizikai és radioaktivitás tanszékét és a Rádium Intézet vezetését. 1951-ben a Béke Világtanács elnökévé választották és Lenin-békedíjat kapott. A kémiai Nobel-díjat 1935-ben kapta, megosztva feleségével, Irene Joliot-Curie-vel, az általuk felfedezett "új elemek előállításának radioaktív kémiája területén végzett munkájukért". (Nobel-díjasok Kisl.1985.379 o., MNL.10k.322 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page