Normál kép: 029.jpg   Méret: 770x554 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: 029_nagykep.jpg   Méret: 878x632 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1984. KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR
Körösi Csorna S. (1784-1842) születésének 200. évfordulója alkalmából
Ofszetny. 11 1/4:12 1/4 F. fog.
T.: Zsitva Szabolcs
Á 1984. márc. 30.-1985. dec. 31.
P 1 981 300 fog. 5 800 3625a 186 400 fog.
3625 3667 2 Ft Mellkép, síremlék 50,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Kőrösi Csoma Sándor magyar nyelvtudós. Székely köznemesi családból származott. 15 éves korától a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult, 1807-ben a főiskola bölcsészeti és hittudományi karára iratkozott be. Megtanult latinul, görögül, németül, franciául és héberül. 1815-ben Göttingenben folytatta tanulmányait. Ott megtanult még arabul, perzsául és törökül. Az ázsiai magyarok felkutatásának szándékával indult útnak 1819-ben gyalog Zágrábba, hogy ott még megtanulhasson horvátul, szerbül és szlovénul. 1819 novemberben hagyta el az országot, Szófián keresztül Rodoszt érintve, áthajózott Alexandriába. Innen kereskedő-karavánnal 1820 októberben érkezett Teheránba, ahonnan nagy viszontagságos út után érkezett Kasmirba 1822. május 19-én. Onnan Lehbe ment, ahol találkozott William Moorcroft tudóssal, a brit indiai kormány megbízottjával, aki szerződést kötött vele egy tibeti nyelvkönyv és szótár elkészítésére. 1823-24-ben a zanglai kolostorban,majd a kánumi kolostorban kutatott és tanult. Több mint 40.000 tibeti szót gyűjtött össze és elkészítette az első tibeti nyelvtant és a tibeti angol szótárt. Rengeteg nélkülözésben, fáradságban volt része mindaddig, amíg az angol konzulátus nem segítette. 1831-től Indiában - Calcuttában a Bengáli Ázsiai Társaság könyvtárának 1.100 kötetből álló tibeti kéziratát rendszerezte és újabb erővel kezdett a szanszkrit nyelv megtanulásához. 1834-ben megjelentette két fő művét a Tibeti nyelvtant és a tibeti-angol szótárt. 1842-ben eredeti tervének megvalósítására Tibet felé indult, de útközben Dardzsilingben maláriában megbetegedett és meghalt. Az ázsiai angol társaság emlékoszlopot emelt sírja fölé. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben egy Széchenyi-idézettel ellátott emléktáblát helyezett el a sírján. (Larousse 1992.2k.544 o.,Révai Nl.12k.173 o., MNL.11k.452 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page