Normál kép: 012.jpg   Méret: 770x1012 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: 012_nagykep.jpg   Méret: 791x1040 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1986. TÖRTÉNELMI ARCKÉPCSARNOK (I.)
Ofszetny. 11 1/2: 12 F. fog.
T.: Kékesi László (keret)
Névérték: 4,- Ft
Á 1986. dec. 10.-1988. dec. 31.
P 285 300 fog. 4 900
3822 3869 4 Ft III. Béla (kb. 1148-1196) 60,- 20,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



III. Béla Árpád-házi magyar király 1172-től 1196-ig. II. Géza (ur. 1141-62) és Eufrozina (1130-1193) második fia. Már apja életében hercegként kormányozta a horvát és a dalmát területeket 1161 körül. A bátyja III. István király (ur. 1162-1172) és I. Manuel bizánci császár (ur. 1143-1180) által Nándorfehérvárott megkötött egyezménynek megfelelően a béke kezeseként 1163-ban Bizáncba került. I. Manuel bizánci császár udvarában nevelkedett, mert I. Manuel őt tartotta - saját fia megszületéséig - trónörökösének, eljegyeztette vele leányát Mária hercegnőt. Ezért Dalmáciára és Szerémségre is igényt tartott, mert hogy az Béla örökségi osztályrésze volna. De fia megszületésekor, 1169-ben Béla elvesztette trónörökösi státuszát, majd összeházasította felesége rokonával, Chatillon Ágnessel. Bátyja halála után 1172-ben visszatért Magyarországra. 1172-ben lépett trónra, de Lukács esztergomi érsek nem volt hajlandó megkoronázni, mivel a bizánci egyház híve volt, ezért koronázására 1173. január 13-án kerülhetett sor. Uralkodását sikeres belpolitika jellemezte. I. Manuel halála után 1180-ban visszaszerezte Dalmáciát és a Szerémséget, és az országhoz csatolta. Szoros kapcsolatokat épített ki a pápasággal. 1184 körül első felesége meghalt, és 1186-ban újra megházasodott. Második felesége Capet Margit (1157/58-1197) Fülöp Ágost francia király nővére volt. 1185 körül létrehozta az állandó királyi kancelláriát. Uralkodása a gazdaság és kultúra jelentős fejlődését eredményezte. Jegyzője volt Anonymus, aki ekkor írta meg a Gesta Hungarorumot. Esztergomban királyi palotát és érseki székesegyházat emeltetett. Szorgalmazta egyházi személyek külföldi egyetemre járását. 1192-ben szentté avattatta I. László magyar királyt. Vagyona az angol és a francia királyéval állhatott egy szinten. Udvartartása Európában a legfényesebbek közé tartozott. Nagy mértékben bővültek a francia-magyar politikai, egyházi és kulturális kapcsolatok. Székesfehérvárott 1848-ban feltárt földi maradványai a budavári Mátyás-templomban kerültek elhelyezésre, első feleségével együtt 1898-ban I. Ferenc József rendeletére. (Révai Nl.3k.170.,Larousse 1991.1k.280 o., MNL.3k.500 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page