Normál kép: 0018.jpg   Méret: 770x543 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: 0018_nagykep.jpg   Méret: 890x628 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1948. FELTALÁLÓK - FELFEDEZŐK - L
Mélyny. XI-Vj. 12 : 12 1/2 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Névérték: 2 f
Á 1948. máj. 15.-1949. okt. 31.
P 180 000 fog.
1060 1012 2 f C. Columbus (1451-1506) 30,- 30,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Kolumbusz Kristóf itáliai születésű hajós, felfedező. Apósa híres hajós volt és annak birtokán, hagyatékának térképeiből és irományaiból jutott először tudomására, hogy Nyugaton szárazföldet sejtenek az óceánban. Az Azori-szigeteken túl megfordult hajósok is beszéltek erről. Egy-egy faragott fadarab, ismeretlen fák törzsei, idegen emberfaj hullái hányódtak a tengeren. Így érlelődött meg benne a feltevés, hogy folyton Nyugat felé haladva a tengeren is el lehet érni Indiát és Japánt. Egyébként többféleképpen magyarázzák azokat a körülményeket, amelyek Kolumbuszt a kalandos vállalkozására rábírta. Az bizonyos, hogy 1478-79-ben Madeirán, 1482 után Guineában járt. Paolo Toscanelli itáliai csillagász, geográfus 1474-es javaslatát felelevenítve, azt tanácsolta II. János portugál királynak, hogy Nyugat felé indulva, kell megkísérelni a Kelet-Ázsiába való eljutást. A portugál kormányzat a tervet elutasította. 1485 körül fiával Diégóval Spanyolországba költözött. Befolyásos pártfogói révén Izabella spanyol királynő fogadta és a tervét támogatta. 1492-ben egy három hajóból - Santa Maria vezérhajó, valamint a Nina és a Pinta - álló flottillát kapott, három vezetővel, 90 főnyi legénységgel, mely 1492. augusztus 3-án indult el Palos kikötőjéből. Három hónappal később 1492. október 12-én kikötött a mai Bahama-szigetek Watling-szigetén, amelyet San Salvadornak neveztek el. Majd elérték Kubát, melyet az ázsiai szárazföld nyúlványának gondoltak, majd elérték a Nagy-Antillákat és fe/fedezték Haitit, amit Hispaniolának neveztek el. Ezt Japánnak vélték. Mivel a Santa Maria hajótörést szenvedett, két hajóval visszaindult 1493. január 6-án Európába. 1493-ban Sevillából újra útnak indult 17 hajóval és mintegy 1.000 emberrel, melynek során felfedezte Guadeloupet, Puerto Ricot, Jamaicát, Kubán kikötöttek és Hispaniolán megalapították La Isabela városát 1494. január 2-án. A kincseket hiába kereső társak nyomására vissza kellett térni Spanyolországba 1496. június 11-én. 1498. május 30-án indult el harmadik útjára Lúcas Bafrramenda kikötőjéből hat hajóval, mely az Orinoco deltájába, Trinidad és Tobagóra, valamint Grenadára vezetett, és Dél-Amerika Északi partján kötött ki, nem tudván azt, hogy kontinenst fedezett fel. Konfliktusba került azonban Hispaniola kolonusaival, akik bizonyos kincsek elrejtésével vádolták, letartóztatták és megbilincselve visszaküldték Spanyolországba. Miután valamelyest tisztázta magát a spanyol uralkodók előtt, 1502-ben Cádizból újra útnak indult - immár negyedszer, és egyben utoljára is -. Elérte Közép-Amerikát, s az ázsiai átjáró keresése során 1503. január 1-én kikötött Panamában. Ott telepet akart létrehozni, de az indiánok ebben megakadályozták. 1503. június 14-én hajótörést szenvedett Jamaica északi partvidékénél. 1504. szeptember 7-én érkezett vissza Spanyolországba. Izabella királynő halála után két évvel halt meg úgy, hogy senki sem törődött vele, pártfogói elfordultak tőle, testben, lélekben megtörve, anélkül, hogy tudta volna, hogy új földrészt fedezett fel. Utolsó nyughelye 1899. január 19. óta a sevillai katedrálisban van. Az USA-ban Amerika, Kolumbusz általi felfedezését, 1492. október 12-ikét nemzeti ünneppé - Kolumbusz-nappá - nyilvánították. (Larousse 1992.2k.490 o.,Révai Nl.11k.818 o., MNL.5k.536 o.)(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page