Normál kép: gutenberg_album_16.jpg   Méret: 678x877 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Képaláírás: Gernsheimi Schöffer Péter

Ismertető szöveg: "Gutenberg e lépésével megtörte eddigi titoktartását s Fustot, az aranymüvest, beavatta uj találmányának minden titkába s ezáltal kiszolgáltatta magát társa kapzsiságának. Fust 1452- ben ujabb 800 frtot adott kölcsön Gutenbergnek, miután már ekkor föltette volt magában, hogy Gutenberget egy kedvező alkalommal eltávolitja maga mellől. Ez az alkalom, mint látni fogjuk, mihamar elérkezett. 1451. táján egy szépiró és illuminátor érkezett Mainzba s Gutenberg s Fust nyomdájában mint segéd nyert alkalmazást. Gernsheimi Schöffer Péternek hivták és Párisban mint szépiró és levélfestő müködött, s a mainzi nyomdában is a kezdőbetük rajzolásával és ki festésével foglalkozott. Schöffer 1420-30 között született a Rajna melletti Gernsheimben s már korán jelét adta kiváló talentumának. Kezdetben theologiát tanult, utóbb a szépirást kultiválta. Mint szépiró a szép, egyenlő testü betükhöz volt szokva s igy Gutenberg és Fust nyomtatványainak kezdetleges alaku betüi figyelmét ki nem kerülhették." (Forrás: https://mek.oszk.hu/12900/12995/)



A mainzi Psalteriummal Schöffer a könyvek előállítását kívánta könnyebbé tenni - olyannyira, hogy nem csupán az írnok, de a rubrikátor munkáját is fölöslegessé tegye. Addig csupán magát a szöveget nyomtatták mozgatható betűkből és az iniciálék helyét szabadon hagyták (azt később kézzel festették ki). A Schöffer által nyomtatott szövegbe a kék és piros iniciálékat is belenyomtatták s így ezek a könyvek a nyomdából egyenesen a könyvkötőhöz kerülhettek. Ez a technika azonban költségessége és bonyolultsága miatt nem vált általánossá, így még a 18. században is találkozhatunk kézzel kifestett nyomtatványokkal. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page