Normál kép: jun5_01.jpg   Méret: 770x971 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: jun5_01_nagykep.jpg   Méret: 3535x4460 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1996. FESZTY-KÖRKÉP : A MAGYAROK BEJÖVETELE (III.)
Feszty Árpád (1856-1914) festménye alapján Morelli Gusztáv (1848- 1909) fametszete.
Négy sorozatot tartalmazó ívekben nyomva.
Ívszélnyomat: "Igricek, regősök, a fehér ló feláldozása. - Feszty Árpád: A magyarok bejövetele (részlet III.) - A táltos győzelmi áldozata a hadúrnak. - 896 Honfoglalás 1996"
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Kass János (keret)
Névérték : 24.- Ft
Á 1996. febr. 29.-1998. dec. 31.
P 500 000 fog.
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Feszty Árpád magyar festő. Az akadémikus festészet jellegzetes képviselője. 1874-től a müncheni akadémián, 1880-81-ben Bécsben tanult. 1880-ban a Golgota című képével keltett feltűnést, életképei közül pedig a Bányászszerencsétlenség emelkedik ki. Megbízást kapott az Operaház előcsarnokának kilenc falképére, amelyhez Olaszországban tanulmányozta a freskófestést. El is készítette A hangok eredete című falképsorozatát. Ezt a munkát több falkép-megbízás követett. Vágó Pál, Mednyánszky László, Ujváry Ignác, Spányi Béla, Olgyay Ferenc, Pállya Celesztin és mások közreműködésével 1892-től 1894-ig festette a népszerűvé vált körképét A magyarok bejövetelét. Az 1.800 m2 nagyságú, 120 m hosszú, 15 m széles, egy darabba szőtt belga vászonra festett panoráma hosszú évekig a főváros egyik látványosságának számított. 1944-45-ben Budapest ostroma során erősen megsérült. Restaurálása évekig tartott, lengyel restaurátorok közreműködésével készült el. 1996-ban az ország fennállásának 1100 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepség-sorozat keretében helyezték el Ó-Pusztaszeren, az Árpád emlékmű parkjának főépületében. 1896-ban állt pályája csúcsán, és több vármegye is megbízta nagyméretű történelmi kép festésével. Ebben az időben készült nagy történelmi kompozíciója a Zsolt eljegyzése, A bánhidai csata. 1899-től 1902-ig családjával Firenzében élt, és főként vallási témájú képeket festett. Ott festette Krisztus siratása című kompozícióját. Jókai Mór nevelt lányát, Jókai Rózát vette feleségül, aki szintén festett és írt, mint férje. Házasságukból született Feszty Masa, aki örökölte szülei képzőművészeti tehetségét és megírta édesapja életéről a Feszty Árpád és művészete című monográfiát. (Műv.L.1966.2k.59 o., MNL.7k.922 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Június) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page