Normál kép: jun2_06.jpg   Méret: 770x602 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: jun2_06_nagykep.jpg   Méret: 802x627 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1973. TÁJAK-VÁROSOK (II.)
Ofszetny. 12:11 1/4 F. fog.
T.: Vertel József
Névérték: 20,- Ft
Forgalmi bélyegek.
2890/II. 2916 20 Ft Veszprém
Á 1973. nov. 30.-tól 100,- 20,- 2600,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Veszprém magyarországi város, Veszprém megye székhelye, Budapesttől délnyugatra, a Séd folyónál. Honfoglalás-kori település. A Kr. e. IX. század elején vaskori népek az illírek lakták, majd a Kr. e. IV. században a kelták. A Kr. u. III. századtól keleti gótok, majd a hunok, később az avarok szállták meg a vidéket. A X. század utolsó harmadában Querfurti Szent Bruno német hittérítő püspök (974 k.-1009) székhelye, a magyar egyházszervezés legkorábban, I. Szent István által alapított püspöksége. Nevét Géza fejedelem lányának és Vitéz Boleszláv lengyel fejedelemnek (966/967-1025) a fiáról - Bezprim - kapta. A Bakony fennsíkjából mintegy 40 méterrel emelkedik ki a 400 m hosszú és 90 m széles veszprémi Várhegy. Az öt dombra épült város magja a Benedek-hegyen épült várnegyed. A hegytető északi felén épült fel a püspöki székesegyház és tőle délre a püspöki palota és az egészet körbefutó fal vette körül. 1242-ben a tatárjárásnak ellenállt ugyan a vár, de 1276-ban Csák nembeli Péter, az ország akkori nádora ostrommal elfoglalta, épületeit felgyújtotta. 1310-től állt vissza a rend és kezdték helyreállítani a károkat. 1552. június 1-től 1586-ig, majd 1594-98 között török uralom alatt állt, miközben 17-szer cserélt gazdát. A XVII. században ismét a helyreállítás és korszerűsítés folyt. A vár és a város mai arculata a XVIII. század közepén alakult ki. 1810-es években a vár déli őrtornyát több emelettel megmagasítva tűztoronnyá alakították. Koller Ignác veszprémi püspök megbízásából barokk stílusban újult meg a püspöki palota is 1765-76 között Fellner Jakab magyar építész tervei szerint. Jelentős iparos rétege ellenére a váron és a piactéren kívül a XIX. században is falusias jellegű település volt. A székesegyház a XII. században épült. A háromhajós, kereszthajós, két homlokzati tornyos román bazilikát többszöri átalakítás után 1907-10 között neoromán stílusban gyökeresen átépítették. A templom északi oldalán tárták fel a XIII. század elejéről való Szent György-kápolna alapfalait. A Gizella kápolna szintén a XIII. századból származik. Különösen szépek a hajó és szentély figurális zárókövei. A város jelképe a Séd feletti Völgy-híd. A Kálvária-hegyen a XI. századi temető és a Szent Miklós-templom maradványait tárták fel a XIII. századból. 1875-ben rendezett tanácsú város lett és számos új középülettel gyarapodott. A II. világháború során kb. 80 légitámadás érte, épületeinek háromnegyed része elpusztult. Ma már közúti és vasúti csomópont, fejlett iparral, Művelődési központtal, állandó színházzal, jelentős idegenforgalommal. Lakosainak száma az 1910-es 14.792 főről 2001-re 62.851 főre emelkedett. Az ország egyik legszebb városa. (Larousse 1994.3k.1069 o., Csorba Cs. : Regélő váraink 1997.283 o.,Műv.L. 1968.4k.6789 o., MNL.18k.397 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Június) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page