Normál kép: jun1_17.jpg   Méret: 770x1053 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: jun1_17_nagykep.jpg   Méret: 792x1083 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1990. FERENCZY NOÉMI ÉS FERENCZY BÉNI
Ferenczy N. (1890-1957) és Ferenczy B. (1890-1967) születésének 100. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Kass János (keret)
Á 1990. jún. 18.-1992. dec. 31.
P 4047: 773 300 fog. 4 600
4048 4096 5 Ft Ferenczy B.: Babits-síremlék - bronz dombormű 80,- 60,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Ferenczy Béni magyar szobrász, grafikus, éremművész. Ferenczy Károly és felesége, Fialka Olga ikergyermekei voltak Béni és Noémi. Béni a nagybányai festőiskola növendéke volt 1907-1908-ban, Iványi Grünwald Béla és Réti István volt tanítómestere. 1908-tól Firenzében, Münchenben és Párizsban is megfordult. Párizsban Émile-Antoine Bourdelle, majd 1912-ben Alexander Archipenko tanítványa volt. 1914-ben tért haza. Korai korszakában az archaikus görög művészet hatott rá. Első nagyobb bemutatkozása 1916-ban volt az Ernst Múzeumban a család többi művésztagjával együtt. A Tanácsköztársaság kulturális feladataiban való részvétele miatt 1918-ban Bécsbe emigrált, ahol főleg kisméretű kubista szobrokat készített, mint pl. a Térdelő férfi. 1932-35 között a Szovjetunióban élt, itt fogott bele híres művész-érem sorozatába, melyek közt megtalálható Poussin, Van Gogh A nagy beteg Ady, Michelangelo, Goya, Bartók Béla, Greco, Leonardo da Vinci, Raffaello stb. 1936-tól Budapesten dolgozott és ekkor indult el a művészetére jellemző női aktok - Atalanta - és portrék - Álló fiú, Miklós - korszaka. A II. világháború során műterme súlyos károkat szenvedett, gipszek és akvarellek égtek el, bronzszobrok olvadtak meg, de egy svájci-olasz tanulmányút után alkotómunkáját lendülettel folytatta. Csodás akvarelleket festett. Nevesebb munkái még: Játszó fiúk, Ülő női akt, Géniusz, Babits síremlék stb. 1945-49 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1948-ban készült Petőfi köztéri szobra. 1948-tól főként könyvillusztrációkkal foglalkozott. 1949-ben kényszer nyugdíjazták. 1956-ban súlyos agyvérzés következtében jobb oldala lebénult, kénytelen volt bal kézzel megtanulni alkotni. Utolsó balkezes munkái közül kiemelkedik Aranykor című 1959-es műve. (Műv.L.1966.2k.44 o., Larousse 1991.1k.849 o., MNL.7k.889 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Június) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page