Normál kép: aug6_19.jpg   Méret: 703x835 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: 1938. SZENT ISTVÁN (III.)
Szent István (970-1038) halálának 900. évfordulója alkalmából.
Mélyny. IX-Vj. 12 1/4 : 12 F. fog.
T.: Légrády Sándor
P 1 054 219 fog. 900
F 1938. jan. 1.-1939. jún. 30.
584 553 4 f Szt. István a trónon 40,- 15,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



I. Szent István árpád-házi fejedelem 997-től 1000-ig, Magyarország első királya 1000-től 1038-ig, a magyar állam alapítója. Géza fejedelem és Sarolta asszony gyermeke, aki Vajk néven jött a világra. 995-ben Szent Adalbert prágai püspök erősítette meg keresztény hitét, akinek közbenjárásával 996-ban feleségül vette Gizella bajor hercegnőt. Géza halála után, 997-ben követte apját az uralkodásban. Feladatául a nyugati értelemben vett állam szervezése és a kereszténység teljes meghonosítása jutott. Koppány somogy ura fellázadt ellene, az ősi pogány öröklési rend helyreállítására törekedett az új keresztény jogrenddel szemben. Később Gyula erdélyi törzsfő, fejedelem, majd Ajtony, az utolsó gyula, a szlávok és bolgárok vezére Keán szegült szembe István hatalmával, aki mindannyiukon úrrá lett. Hatalma az Árpádok uralma alatti területeket jelentette, s ez csak a Kárpát-medence nyugati felére terjedt ki. 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta magát, a III. Ottó német-római császártól és II. Szilveszter pápától kapott koronával, amely királyi címe és méltósága elismerését jelentette. Szintén a pápa küldte az apostoli keresztet, mely a magyar katolikus egyház megszervezésére való jogát jelentette. Az országa királyaként fokozatosan uralma alá vonta a Kárpát-medence egész területét. Visszafoglalta Vitéz Boleszláv lengyel fejedelemtől a Morva és a Vág folyók vidékét és vereséget mért - bizánci segítséggel - Sámuel bolgár cárra, s megvédte országát II. Konrád német-római császártól. István Esztergomban érsekséget, Veszprémben, Pécsett, Győrött, Vácott, Egerben püspökséget szervezett, és több apátságot alapított. Bőkezűen gondoskodott az egyházról, elrendelte az egyházi tized fizetését is. Megnyitotta a Magyarországon átvezető jeruzsálemi zarándokutat. István a koronázással a magyarok Isten kegyelméből uralkodó királya lett. Önhatalmúlag gyakorolta törvényhozói, bírói, katonai és pénzügyi felségjogait, de döntéseiben a vallás és az egyház törvényei és a magyar nemzet törvényerejű jogszokásai vezérelték. Államszervező munkája keretében pl. a királyi udvar és kincstár élére nádorispánt állított, a királyi birtokok központjául egy-egy várat jelölt ki, a vármegyék élére pedig Ispánokat állított, oltalmazta a magántulajdont stb. Államszervező tevékenységének részeként indult meg Magyarországon a pénzverés. Velencével jó kapcsolatba került, miután nővére Orseolo Ottó dogeval kötött házasságot. Fia, Imre pedig III. Kresimir horvát király leányát vette feleségül. István legnagyobb gondja élete végén a trónutódlás lett, mivel felnőtt korú fia, Imre gyermektelenül halt meg 1031-ben. Árpád nemzetségének egyetlen teljeskorú férfi tagja Vazul volt, akit kicsapongásai miatt elzáratott. Imre halála után a pogány Vazul hívei István életére törtek, ezért István Vazult megvakíttatta, fiait száműzte, a trón örökösévé pedig unokaöccsét Orseolo Pétert jelölte. Istvánt Székesfehérváron temették el. VII. Gergely pápa (1073-1085) fiával, Imrével együtt szentté avatta 1083-ban. Ünnepe augusztus 20-án van. (Larousse 1992.2k.234 o., Révai Nl.10k. 675 o., MNL.10k.60 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Augusztus) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page