Normál kép: jul7_11.jpg   Méret: 630x795 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: 2002. MŰVÉSZETEK (II.)
100 éves a nagybányai művésztelep.
100-as ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 1/4:12 3/4 F. fog. ( 62 Ft)
T.: Kara Orsolya (keret), Mester Tibor (fotó)
Névérték: 188,- Ft
Á 2002. jún. 24.-2004. dec. 31.
P 150 000 fog.
4655 4740 188 Ft Medgyessy Ferenc (1881-1958) Táncosnő (1932) 450,- 380,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Medgyessy Ferenc magyar szobrász. Az orvosi diploma megszerzése után 1905-1907-ben Párizsban festészetet, majd szobrászatot tanult, főként Aristide Joseph Maillol hatott rá. 1908-ban Firenzében, 1909-ben Párizsban, majd ismét Firenzében volt tanulmányúton. Korai munkái az antik plasztikák tanulságait követve zártak, tömbszerűek, szerkezetileg kiegyensúlyozottak. Ilyen a Kövér gondolkodó, Súroló asszony, Szoptató anya, Lengyel síremlék, Táncoló nő. 1912-ben itthon a Táncolók című domborművével megnyerte a Művészház 1.000 Koronás díját. Az I. világháborúban katonaorvosként szolgált. Az 1920-ban mintázott Önarcképével teljesedett ki dombormű stílusa. 1923-ban mintázta antik ihletésű, monumentális hatású Táncoló leány című kompozícióját, melyet később bronzba fogalmazott át. A magyar köztéri szobrászat egyik fő műve az 1930-as évek elején a debreceni Déri Múzeum előtt álló négy allegorikus szobra, mint a Tudomány, Művészet, Néprajz és Régészet, amelyért 1937-ben a párizsi világkiállítás Grand Prix-jét kapta. Az 1930-as évek fő művei: Turáni lovas, Magvető, köztéri alkotása Jelky András, Szüretelők, Török-magyar csata és síremlékek. 1940-től stílusa klasszikussá érett, ilyenek a finom plasztikai részletekkel megoldott síremlékei, pl. a Török síremlék, Radnai Béláné síremléke, a győri Szent István szobor. Életének utolsó évtizedében több derűs nyugalmú női figurát, illetve köztéri szobrot készített:Petőfi, Rippl Rónai, Táncosnő, Herman Ottó. Hátrahagyott szoborműveinek száma mintegy 400 mű és több ezer rajz. A tipikusan magyar hangvételű, statikus jellegű szobrászat egyéni ízű képviselője volt, aki igen nagy hatással van a fiatal magyar szobrásznemzedékre. (Larousse 2k.850 o., Műv.L.3k.276 o., MNL.12k.846 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page