Normál kép: jul6_12.jpg   Méret: 770x999 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: jul6_12_nagykep.jpg   Méret: 797x1034 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1994. FESTMÉNYEK (XXIV.) - MUNKÁCSY MIHÁLY ÉS BENCZÚR GYULA
Munkácsy M. (1844-1900) és Benczúr Gy. (1844-1920) születésének 150. évfordulója alkalmából.
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 11 1/2:12 F. fog.
T.: Szunyoghy András (keret)
Névérték: 12,- Ft
Á 1994. febr. 17.-1996. dec. 31.
P 612 000 fog.
4231 4278 12 Ft Benczúr Gy.: Önarckép 100,- 50,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Benczúr Gyula magyar festő. A XIX. századi magyar történeti festészet egyik jelentős alakja, kora legünnepeltebb hivatalos művésze volt. Középiskoláit Kassán végezte, ahol a Klimkovics testvérek magánrajziskolájában rajzolni és festeni tanult. 1861-ben került Münchenbe. Nagyszerű technikai tudás, érett kolorizmus és anyagszerű festésmód jellemzi munkáit. Első nagy történelmi műve Hunyadi László búcsúja, melyet 1867-ben mutatott be, ezt követte Vajk megkeresztelése, II. Rákóczi Ferenc elfogatása című képe 1869-ben. II. Lajos bajor király (ur. 1864-1886) is foglalkoztatta, aki rokokó témák feldolgozását rendelte meg nála, majd kineveztette a müncheni akadémia tanárává. A megrendelésre festette XV. Lajos és Dubarry című képét. 1883-ban haza költözött és a budapesti Mesteriskolát haláláig vezette. Történelmi művein kívül számos portrét festett az arisztokrácia és nagypolgárság tagjairól. Ezek közül kiemelkedik Károlyi Mihályné arcképe. Önarcképeinek is egész sorát festette meg. Az akadémizmus jellemző példája a sok alakot felvonultató, festőien komponált, a Habsburg-házat dicsőítő Budavár bevétele című 1896-ban készült festménye. Késői történelmi művei, a Mátyás fogadja a pápa követeit, és a Diadalmas Mátyás, melyek a királyi vár Hunyadi termébe tervezett nyolc kompozíció darabjai. 1906-ban a főrendi-ház tagja lett. Műveit kiváló rajztudás, barokkos, teátrális kompozíció, pompakedvelés és virtuóz technikai tudás jellemzi. Történelmi kompozíciói és néhány realista, a plein-airhez közelítő műve mellet - Nő erdőben,Olvasó nő - mitológiai tárgyú képeket, csendéleteket is festett. Dolány községben - ma Szécsény - halt meg, ezért 1927-től a községet Benczúrfalvának nevezték. Tanítványai mesterük emlékének ápolására Benczúr Gyula Társaságot hoztak létre, amely 1921-1945-ig működött. (Műv.L.1965.1k.206o., MNL.3k.585 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page