Ismertető szöveg: 1991. ID. MARKÓ KÁROLY
Markó K. (1791-1860) születésének 200. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Szunyoghy András
Á 1991. jún. 17.-1993. dec. 31.
P 361 400 fog. 3 000
4095 4148 12 Ft "Tájkép Appeggiből" 150,- 100,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Id. Markó Károly magyar festő. Mérnöknek készült eredetileg, de már gyermekkorában atyjától tanult rajzolni, aki Lőcse város mérnöke volt. 1818 után Pesten, majd 1822-től Bécsben folytatta otthon kezdett rajzolási és festési tanulmányait. Bécsi tanulóéveiben arcképek, szelenceminiatűrök, tájképek és porcelánfestmények készítéséből tartotta fenn magát. Fiatalkori művein elsősorban a hazai tájakat festette friss szemléletű, lendületes ábrázolással, mint Az aggteleki barlang-sorozat, A pesti orgona című képein. Korai korszakának fő műve 1830 körül készült, címe Visegrád. 1832-ben Olaszországban telepedett le, 1838-ig Rómában dolgozott, ahol többek között 5 képet festett Bertel Thorvaldsen dán szobrász számára. Akkortájt készültek Róma látképe, Asszonyok a kútnál, Szüret, Részlet a római Campagnából Cereites mellett, Tájkép Tivoli mellett szüretelő jelenettel stb. című képei. 1838- tól Pisában élt, ottani tartózkodásának egyik jellemző alkotása az Olaszhoni tájkép aratóival. Bibliai alakjai görög-római hősökre emlékeztetnek, pl .Krisztus megkeresztelése a Jordánban című képén. 1843-ban szembetegségének gyógykezeltetése miatt - Firenzébe költözött, ahol az Akadémia tiszteletbeli tanára lett. Ott festette többek között a Naplemente című képét. 1847-től a Firenze melletti Villa Appeggiben élt. Bár élete nagy részét külföldön töltötte, a hazai művészeti élettel rendszeresen kapcsolatban volt. Korai, itthon készült alkotásai a valóság friss szemléletű, lendületes ábrázolásai. Olaszországi műveinek nagy részét az úgynevezett háromsíkú kompozíciós módszerrel készítette. A sötét előtér hangsúlyt ad a megvilágított közép-térnek, ahova mitológiai vagy olasz népi jeleneteket helyezett tipikusan olasz tájakba, és a kék távlatba vesző háttér alkotja a harmadik síkot. Ezeken a tájképeken is általában konkrét természeti részleteket ábrázolt. A magyar tájképfestészet(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)