Normál kép: 477_672_pix_Oldal_42_Kep_0001.jpg   Méret: 735x1169 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Képaláírás: Ozmán pasa (1888.)
Az általa Thaly Kálmánnak adott fénykép után.

Ismertető szöveg: Ozmán pasa 1836-ban Tokatban, Kis Ázsiában született, s már korán a hadseregbe lépett, s a konstantinápolyi hadi iskolában nyerte első kiképeztetését. Első ízben a krimi háborúban tüntette ki magát, majd részt vett a krétai lázadás elnyomásában, azután Kis-Ázsiában parancsnokolt, s 1874-ben dandár- s két évvel utóbb hadosztály-parancsnok lett. Az 1876-iki szerb-török háború idejében a Viddini hadtestet vezényelte s azzal a szerbek felett július 18-án és augusztus 7-én Yeliki Izvornál és Zajcsárnál fényes diadalt aratott. Már ez év novemberében musirrá léptették elő s mint ilyen állott az orosz török háború kitörésekor 1877-ben 30,000 ember élén Viddinnél. Ez év júliusában, mialatt az oroszok a Balkán felé nyomultak, hirtelen megtámadta bal-szárnyukat, megszállotta Plevnát, s július 20-án győzelmesen verte vissza az oroszok támadását Schilder Schuldern alatt, s egy héttel később, július 27-én Lovatzot is bevéve, Krudener és Sakhovszki orosz tábornokok egyesült támadását állotta ki diadallal.
Ezek után állodását kitűnően tudta megerősíteni s hatalmas erőddé változtatni csapatjai létszámát 60 ezerre egészítette ki, a mivel az oroszokat visszavonulásra kényszerítette mindaddig, mig ujabb csapaterősítéseket nyerve, ezek összes fő-erejüket Plevna ellen csoportosították, a hol több hónapon át a hadviselés főszinhelye volt. Tudjuk, hogy Lováczot szeptember 3-án az oroszok kezükre kerítették, ellenben a plevnai sánczokra több napi bombázás után az orosz fő-haderővel intézett ostromnak szept. 11-én nem lett más eredménye, mint hogy néhány sáncz az oroszok és románok birtokába került, de már másnap erélyes küzdelem után ismét visszavivatott a Grivicza-sáncz kivételével. A románok okt. 19-iki támadását szintén hősiesen verte vissza Ozmán, ki e napokban a török hadsereg legünnepeltebb hősévé emelkedett, s a szultán maga "Gházi" - győzelmes czimmel ruházta föl. Szeptember végén Ozmán még erősítéseket, élelmi- és lőszereket kapott Orkhanieból, de a következő hónapok alatt Todtleben czernirozási vonalait mind jobban körülzárta. Végre élelmi szerei elfogyván, Ozmán pasa decz. 10-én kirohanást intézett, hogy utat vágjon magának Viddinbe. Kemény ellenállásra talált, s ez alatt a már előre értesült oroszok Skobelev alatt megszállták Plevnának Ozmán által odahagyott sánczait, s maga Ozmán megsebesülve, seregével meg kellett hogy adja magát.
A hős vezért az oroszok is kiváló tiszteletben részesítették fogságában s Karkhovba vitték, a honnan már 1878 februárban, a drinápolyi fegyverszünet értelmében szabadon lön bocsátva.
Ozmán pasát, midőn Konstantinápolyba viszszatért, rendkívüli ovácziókkal fogadták, a szultán az összes hadak főparancsnokságával bizta meg, s máskülönben is elhalmozta kegyelme minden jeleivel. Jelenleg udvari palota-marsai, a mely rang Törökországban a fő udvari méltósággal együtt a katonai főméltóságot is egybeköti. A szultán ünnepélyes kivonulások alkalmával Ozmán pasát - és csak is őt - saját hintójába ülteti, így tüntetvén ki a nép előtt nemzetének nagy hősét.
A jeles hadvezér érdemeit királyunk is a legnagyobb kitüntetések egyikével: a Szent István magyar lovagrend nagykeresztjének 1884-ben történt adományozásával ismerte el. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. szeptember 29.)



Oszmán pasa (Tokat, 1832. - 1900. április 5.) török katonai vezető volt, aki Plevna ostromakor szerzett világhírnevet és népszerűséget azzal, hogy egy viszonylag kis sereg élén 1878-ban csaknem öt hónapig sikerrel tartotta fel a sokkal nagyobb egyesült orosz-román hadsereget.
Más nevek, amelyeken szintén ismerik: Gázi Oszmán pasa, Oszmán Nuri pasa, Oszmán al-Gázi, Plevna oroszlánja.
Anatólia középső részén született a neves tokati Yagciogullari családban. Apját, egy közhivatalnokot, nem sokkal Oszmán születése után a fővárosba, Isztambulba helyezték. Oszmán itt tanult és 1852-ben katonai főiskolán végzett. A krími háború során kitüntette magát és gyorsan emelkedett a ranglétrán.
Ugyancsak elismerést szerzett az 1861-es krétai felkelés és az 1864-es jemeni zavargások kezelése során. Jemenből a pasa cím birtokosaként tért vissza. Ezután Skodar régió katonai parancsnoka lett Boszniában. A szerb felkelés leverésében játszott szerepéért marsallá (törökül muşir) léptették elő. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page