Képaláírás: Mátyás-kori emlékek Kolozsvártt
Ref. főiskola. A Bel-Farkasutczai Ref. Nagytemplom. A Bethlen-bástya.

Ismertető szöveg: Mátyás királynak tulajdonítják a bel-farkas-utczai református nagy szentegyház építését, melynek a harmadik kép szintén homlokzatát mutatja, három román stílű nagy ablakkal, két támfallal, tornyát villám zúzta szét. Építése történetét homály veszi körül. 1486. nov. 9-én a város birája, esküdt polgárai és egész közönsége a király és Báthori István kir. udvari biró és erdélyi vajda akaratából és megegyezésével a Szent-Ferencz-rendnek a b.-farkas-utczában, a Szabók bástyája (ma Bethlen-bástya) tőszomszédságában zárda építése végett a szükséges nagyságú helyet adta ajándékba. 1487. szept. 5-én Bécs-Ujhelyen költ kir. parancslevélben azt irja a király, hogy a Szent-Ferencz-rend a várostól adott helyen zárdát akarván építtetni, meghagyja, hogy nekik azt, akadályt nem vetve, engedjék meg, kebelökből válaszszanak két jámbor és alkalmas férfit, a kik minden szükségükben segítségül legyenek. 1490. január 18-án pedig a király Tharczai Mártonnak, az erdélyi só-kamarák ispánjának meghagyta, hogy a Szent-Ferencz-rend elkezdett zárdájának az Erdélybe küldött János barát utasítása szerint tavaszszal folytatását és megszakítás nélkül bevégzését indítsa útba, gondoskodjék köszegőkröl, a kik a meszet főzik, fizesse sóval, a kik azt és a követ szállítják, pénzzel. János barátnak és társainak pedig építtessen a biró hajlékot, hogy kényelemben élhessenek s az építést jó móddal folytathassák. Ez oklevelek ugyan csak zárdaépítésről szólnak, de papi rend, melynek hivatása imádság, templom nélkül rendeltetését nem teljesíthetvén : ugy kell lenni, hogy vagy templomot is építettek, vagy azt készen találták, késöbbkori kath. történetírók Mátyás király müvének irják, A XVII-ik század elején pusztán hagyatott, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György református vallású fejedelmek birtokba vették, utóbbi lengyel építő mesterek által egész egykori nagyszerűségében restauráltatta 1644-ben, s azóta az egyház bírja. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. szeptember 22.)

A kolozsvári Szabók bástyája egyike a kevés műemléknek, amely napjainkig megmaradt a régi kolozsvári vár huszonnégy bástyája és kaputornya közül. Nevét a szabók céhéről kapta, amelynek feladata volt a bástya karbantartása és védelme. Bethlen-bástya néven is ismert.
Az ötszögletű, három emeletes tömör épület majdnem teljesen dísztelen. A keleti oldalon Bethlen-címeres, kétrészes emléktábla található, melynek felirata jobbra keretben látható, alatta a magyar fordítás. További két dísztelen emléktábla az 1709-es, illetve 1718-as javításokat örökíti meg.
Minden emeletén egy bejárati ajtó található, a legfelső a falak vivőfolyosójára nyílott. A bástya külső falát néhány lövőablak tagolja.
A bástya Tordai út felé néző fala előtt 1975 óta Vitéz Mihály fejedelem kapitányának, Baba Novacnak a szobra áll. A szerb származású zsoldost 1601. február 5-én a város főterén végezték ki, majd testét itt húzták karóba.
(Forrás: Wikipédia)