Normál kép: okt3_10.jpg   Méret: 770x600 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: okt3_10_nagykep.jpg   Méret: 797x621 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Eger magyarországi város Heves megyében a Bükk hegység alján, az egri érsekség székhelye, az egri borvidék központja. Régészeti kutatások tanusága szerint területe az őskor óta lakott, írott története Szent István (lásd VIII.15.) egyik püspökségének megalapításával kezdődött. Vára, még a tatárjárás (1241-42) előtt épült. A tatárjárás után másfél évszázadon keresztül nem fenyegette veszély. A XV. század elején került sor első ostromra. 1424-ben, majd 1442-ben a husziták veszélyeztették. Beckensloer János püspök az 1460-70-es évek fordulóján építtette a nagyobbrészt ma is meglévő püspöki palotát. Fénykorát Mátyás király (lásd II.23.) uralkodása alatt élte, amikor nagyszabású építkezésekkel gazdagították oly módon, hogy a belső vár mellet a külső várat is kiépítették. A vár kettéosztása Varkoch Tamás várkapitány nevéhez fűződik. 1548-ban királyi tulajdonba ment át, kapitánya Dobó István lett. Vezetésével alaposan megerősítették a várat. 1552. szeptember 11-én kezdődött meg Eger ostroma Ali Hadoim bég és Ahmed pasa (XVI. sz.) vezetésével. Csaknem százszoros török túlerővel szemben 1552. október 13-án az utolsó döntő támadás meghátrálásra késztette a török sereget. Az ostrom súlyos pusztításait már 1553-ban kezdték helyrehozni. 1569-95 között új olasz bástyarendszerben alakították át a várat, Ottavio Baldigara olasz hadmérnök tervei alapján. Az 1596-os újabb török ostrom során a vár elesett és 1687-ig a törökök fontos katonai és közigazgatási központja lett. A vár 1687. december 12-én Antonio Caraffa tábornok vezetésével került újra magyar kézbe. A XIX. század második felében kezdődtek a régészeti kutatások, amelyek napjainkig tartanak. Feltárták a székesegyházat, az ágyútermek és földalatti folyosók egy részét, helyreállítottak egyes falszakaszokat, a püspöki palotát, amelyben várostörténeti kiállítást rendeztek be. Számos történelmi emlék mellett itt találjuk Dobó István tumbájának figurális fedőlapját la dobóruszkai templomból és Gárdonyi Géza (lásd VIII.3.) sírját a délkeleti fülesbástyán kialakított díszsírhelyen. Eger műemlékileg védett barokk-copf belvárosa is kiépült az évszázadok során. Iskolavárossá tette a már 1700-ban alapított katolikus Hittudományi Főiskola, az 1740-től működő Jogtudományi Főiskola, mely ma már Tanárképző Főiskolává alakult. (Műv.L.1965.1 k.585 o.,Révai NI.6 k.153 o.,Csorba Cs.:Regélő váraink 76 o., Larousse 1991.1k.653 o.)(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)



1961. VÁRAK (II.)
Mélyny. XIII-Vj. 15 :14 3/4 F. fog. (Filléres értékek) 11 1/2 : 12 F. fog. (Forintos értékek)
T.: Füle Mihály
Névérték: 4 Ft
Á 1961. márc. 3.-1965. dec. 31. Forgalmi bélyegek
P 8 462 200 fog. 1 500
1805 1746 4 Ft Eger 270,- 40,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page