Normál kép: okt1_14.jpg   Méret: 666x1070 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: 1994. EURÓPA: EURÓPA ÉS A FELFEDEZÉSEK
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 13 : 13 1/4 F. fog.
T.: Varga Pál
Névérték: 50,- Ft
Á 1994. ápr. 1.-1996. dec. 31.
P 713 000 fog.
4241 4288 50 Ft Stein Aurél (1862-1943) 300,- 250,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Stein Aurél magyar származású brit régész, orientalista, utazó és földrajztudós. Angolul Sir Marc Aurel Stein. A drezdai Kreuz-Schule után a budapesti Fasori evangélikus gimnázium következett, és 17 évesen már a bécsi egyetem hallgatója volt. Tübingen egyetemén szerzett bölcsészdoktori diplomát, majd a magyar kormány ösztöndíját élvezve Oxfordban és Cambridge-ben végzett kutatómunkát. Egy évig a Ludovikán teljesített katonai szolgálatot, ahol a térképészetben szerzett jártasságot. 1887-ben kezdődött el felfedezéseinek hosszú krónikája. Még nem volt 26 éves, amikor az indiai lahori Pandzsáb Egyetem keleti kollégiumának igazgatója és az egyetem tanára volt 1899-ig. 1902-ben kiadta a szanszkrit nyelvű Kalhana:Királyok Krónikáját, angol nyelvű fordítását. Életének ezt a 10 évét főleg a nyelvészeti, filológiai munkának szánta. Ennek kapcsán a jammui maharadzsa páratlan értékű könyvtárát katalogizálta és ezáltal tette közkinccsé. Tudományos programja gerincét a Belső-Ázsiában tett négy nagy felfedezőútja adja. 1900. májusában indult el első expedíciójára a Tarim-medence és a Takla-Makán sivatag környékére egy ősi település, Khotan, Dandan-Öjlik és más rom-városok régészeti leleteinek, nyelvészeti, földrajzi jellegzetességeinek feltárására. Második útját 1906. áprilisában kezdte. Rábukkant a kínai nagy fal legnyugatibb maradványaira, majd feltárta a páratlan kultúrtörténeti értékű Ezer Buddhabarlangokat, és az innen származó több ezer kínai írástekerccsel gazdagította a British Museum gyűjteményét. 1912-ben az angol király lovaggá ütötte. Harmadik útja 1913-16 között a világpolitikai helyzet miatt sokkal feszültebb volt. Visszatért régi feltárásainak színhelyére Khotanba, a niyai ásatásokhoz és Mirán környékére, ahonnan a legnagyobb mennyiségű régészeti kincs és feldolgozandó anyag származott. Negyedik felfedező útján Nagy Sándor makedón fejedelem (ur.kr.e.336-323) 326. évi Indusvölgyi hódító hadjáratának nyomdokain, a hajdanvolt Udyánában haladt. 54 évesen több éves munkával foglalta össze addigi tevékenységét, két nagylélegzetű műben. Az egyik a négykötetes Innermost Asia, a másik pedig az ötkötetes Serindia című munkája, melyek 1921-ben, illetve 1927-ben jelentek meg. 76 évesen még repülőgépre szállt, hogy légifelvételeket készítsen a Perzsa-öböl környékéről. Utolsó expedícióján, Afganisztánban - Kabulban - halt meg. Brit állampolgárként is mindig magyarnak vallotta magát. Kötődése, hazaszeretete megnyilvánul levelezésében, élete során megőrzött hibátlan magyarságában, gazdag életművében, amit a Magyar Tudományos Akadémiára hagyott. (Új Magy.L.1962.6k.115 o., Szakonyi Péter 1982.02.28.Magyar Nemzet, dr.Váradi Iván Attila 1993.Magyar Nemzet., MNL.16k.268 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page