Normál kép: nov8_21.jpg   Méret: 770x544 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: nov8_21_nagykep.jpg   Méret: 883x624 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1936. BUDAVÁR
Budavár visszafoglalásának (1686. szept. 2.) 250. évfordulójára.
Az első magyar bélyegkiadás, amelynél a bélyegkép a fogazásig terjed fehér bélyegköz nélkül.
Mélyny. IX-Vj. 12 : 12 1/2 F. fog.
T.: Légrády Sándor
F 1936. szept. 2.-1937. márc. 31.
P 200 000 fog. 900
571 538 10 f Budavára 150,- 25,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



A középkori világi építészetnek számos emléke maradt a Várban. A Duna jobb partján a 150-165 m tengerszint feletti magasságban húzódó Várhegy déli részén áll a királyi várpalota. IV. Béla király itt jelölte ki új lakhelyét. Városépítő tevékenysége kiterjedt az egész Várhegy területére. I. Károly az 1320-as években felszámolta a déli lakónegyedet és romjaira új palotát építtetett, melybe I. Lajos is áttelepítette udvarát. Hunyadi Mátyás (ur. 1458-90) építkezései a királyi palota területén főként az erődrendszer modernizálására irányultak. Reneszánsz udvara az itáliai humanisták kedvelt tartózkodási helye volt. A mohácsi csata után - 1526-tól - hanyatlásnak indult. A királyi udvar Pozsonyba költözött és I. Szulejmán csapata 1526. szeptember 12-én bevonult a védtelenül hagyott várba. Kulturális értékeit elhurcolták, lakossága jelentős számban elpusztult, vagy elköltözött. Lotharingiai Károly - Lipót király hadainak fővezére - 1686-ban minden rendelkezésre álló erővel megkezdte Buda ostromát a törökkel szemben. 1686. június 18-tól 1686. szeptember 2-ig tartott az ostrom és a három és fél hónapig tartó harc 150 éves szolgaságtól szabadította meg a magyar királyok ősi székhelyét, Savoyai Jenő hathatós segítségével. Azonnal megindult a romok bontása és a falak megerősítése. Az 1715-ben elkezdett építkezés 1770-ben fejeződött be. Ez volt a kétemeletes Mária Terézia-palota. Az 1848-49-es szabadságharc idején - 1849. január elején - Windischgratz vezetésével az osztrákok foglalták el. A harcok során - a visszafoglalásig - a palota nagy része kiégett. A XVIII. század elején új alapokon indult meg az új királyi palota felépítése. A ma látható, copf és romantikus stílusban átalakított barokk palotát 1890 után Ybl Miklós tervei alapján kezdték, s Hauszmann Alajos vezetésével fejezték be. A II. világháború végén - január 9- február 13. között - foglalták el a szovjet csapatok. A palota értékes berendezése az 1944-45-ös ostrom idején elpusztult. A középkori királyi palota romjait 1948-63 között Gerevich L. vezetésével feltárták és helyreállították. 1967-től végzett ásatások alapján a várfalakat rekonstruálták és kisebb módosításokkal a XX. század eleji formában építették újjá és különböző intézmények kaptak egyes helyreállított szárnyaiban helyet. (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page