Ismertető szöveg: 2001. MAGYAR MILLENNIUM (II.) - BLOKKPÁR
Az első blokk bélyegképeinek motívumai: a sárospataki vár, II. Rákóczi Ferenc portréja, Rákóczi ezüst forintja, zászlaja, és "Manifestum"-ának részlete. Zrínyi
Ilona portréja, Munkács vára, a Pannonhalmi Apátság épülete a nemesi testőrség lovasa és Mária Terézia portréja, a nemzetiségek ábrázolása. Erdély
címere Széchenyi István portréja, a Lánchíd, a Himnusz kézirata, a balatonfüredi kikötő, a Magyar Tudományos Akadémia épülete, az .Árvízi hajós" dombormű
részlete, Liszt Ferenc portréja, a Herendi Porcelánmanufaktúra épülete Kossuth Lajos és Görgey Artúr alakja, a Nemzeti Múzeum és a pécsi dóm
épülete, a márciusi ifjak, a Nemzeti dal részlete, a Kossuth-címer Arany János portréja, Csontváry Kosztka Tivadar: A magányos cédrus c. művének részlete,
a Parlament épülete, Al-Duna szabályozása, a fiumei kikötő, az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország címere, a Millenniumi Földalatti Vasút.
A második blokk bélyegképeinek motívumai: az első világháborúra és a trianoni békeszerződésre utaló képek, az országtérkép, az Ómagyar Mária siralom
részlete, Bartók Béla portréja Szent-Györgyi Albert alakja, a Budai Vár, Babits Mihály portréja, a technika vívmányai a második világháború
képei, a Lánchíd, Apor Vilmos püspök portréja, a második világháború névtelen áldozatai, Salkaházi Sára az 1956-os forradalom és szabadságharc
képei, Kodály Zoltán portréja a vasfüggöny darabja, "jövőkép", a millenniumi zászló, a Sevillai Világkiállítás magyar pavilonja és az 1938-as Szent István
bélyegsorozat 30 filléres címletének részlete.
A blokkok baloldali függőleges szegélyén "Magyar Millennium" felirat olvasható.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Svindt Ferenc
Névérték: 50,- Ft
Á 2001. aug. 15.-2003. dec. 31.
P 200 000 fog. blokkpár
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Habsburg Mária Terézia Magyarország királynője 1740-1780-ig, osztrák főhercegnő,
1745-től császárné. III. Károly magyar király - VI. Károly néven -
német-római császár és Erzsébet Krisztina braunschweig-
wolfenbütteli hercegnő (1691-1750)
leánya. Férje 1736-tól Lotharingiai Ferenc István
herceg, aki 1745-től 1765-ig, haláláig - I. Ferenc
néven - német-római császár, és akit öt fiú- és
tizenegy leánygyermekkel ajándékozott meg.
Egyik leánya Maria Antoinette (1755-1793),
XVI. Lajos francia király (ur.1774-1792) felesége
volt. Fiai közül egy II. József német-római császár
(lásd III.13.), egy pedig II. Lipót német-római
császár (ur. 1790-1792). Apja halála után a Pragmatica Sanctio jogán 1740-ben lépett
trónra. A nőági öröklést el nem ismerő Bajorország, Franciaország, Poroszország és Spanyolország háborút indított ellene,
melyet osztrák örökösödési háborúként
(1740-48) tart számon a történelem. Átmeneti vereségek és területi
engedmények árán - elvesztette Sziléziát
- birodalma egységét és hatalmát sikerült
megszilárdítania, trónöröklését
nemzetközileg elfogadtatnia.
Belpolitikájában a felvilágosult
abszolutizmus elveit képviselte, többnyire
szemben állt fiának, az 1765-ben
társuralkodóvá és német császárrá lett
II. Józsefnek reformtörekvéseivel. 1745-től
jelentősen
megemelte a
hadsereg
létszámát, szinte
teljesen állami
kézbe vette a
közigazgatást.
1754-ben új
vámrendszert
vezetett be, az
osztrák és cseh
rendek kiváltságainak többségét megszüntette. 1776-ban igazságügyi reformjai közül
kiemelkedik a kínvallatás eltörlése. 1760-ban a közigazgatás összefogására felállította
az államtanácsot. Az 1764-65. évi országgyűlésen nem sikerült elfogadtatnia a
magyar rendekkel a jobbágyi terhek csökkentését, a nemesség adóztatását és a
nemesi felkelés korszerűsítését. Mivel törekvése meghiúsult, több országgyűlést nem
hívott egybe, és rendeletekkel kormányozott. 1772-ben visszaszerezte a 13 szepesi
várost. 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet, 1777-ben kiadta a Ratio Educationist,
amely egységesítette az oktatási rendszert, és korlátozta a katolikus egyház befolyását. 1775-ben kiadott szegényügyi rendeletében
intézkedett szegény-, dolog- és árvaházak felállításáról.
Nagyszombatról az egyetemet Budára helyezte át. A magyar
nemesség megnyerése érdekében megalapította a bécsi
magyar nemesi testőrséget és Budán újjáépíttette a királyi
palotát. 1771-ben elrendelte Szent István napjának augusztus
20-án történő megünneplését. A trónon fia, II. József - a
kalapos király - követte. (Larousse 1992.2k.816 o., Brockhaus
Nl.CD., MNL.12k.701 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|