Normál kép: nov5_26.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: nov5_26_nagykep.jpg   Méret: 1033x774 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Vörösmarty Mihály magyar költő. Elszegényedett kilencgyermekes családból származott, apja gazdatiszt volt. A gimnáziumot Székesfehérvárott, majd Pesten a piaristáknál végezte. Utána jogot hallgatott, miközben - 1817-től - a Perczel-családnál nevelősködött. Ebben az időben ismerkedett meg kora magyar irodalmával és a külföldi irodalom klasszikusaival. 1824-ben vált meg a Perczel-családtól, de Etelka iránt érzett reménytelen szerelme szentimentális költemények megírására ihlette. Ilyenek: Búcsú, A bátortalan szerelem, A búcsúzó stb. Ő az első magyar a kultúrtörténetben, aki "literátus" író, az irodalomnak és az irodalomból élt. Rendkívül sokrétű tevékenységet folytatott. 1825-ben Budára költözött. Szerkesztője volt a Tudományos Gyűjtemény szépirodalmi mellékletének, a Koszorúnak, majd az Atheneneum folyóiratnak. Toldy Ferenc irodalomtörténésszel (1805-1875) együtt kidolgozta az első magyar akadémiai helyesírási szabályzatot, tájszótárt szerkesztett, német-magyar zsebszótárt állított össze. Első átütő művészi sikerét a Zalán futása című eposzával érte el 1825-ben. Sokféle műfajú lírai alkotás és többnyire töredékes elbeszélő költemények jelzik az 1820-as évek útkeresését. Erre példa a Cserhalom, Délsziget vagy a Tündérvölgy. Az 1830-as években Bajza József (lásd 1.31.), Toldy Ferenc mellett az irodalmi élet egyik vezető egyénisége volt. 1831-ben írta Csongor és Tünde című mesejátékát. Tragikus ember- és világképe a mesejáték keretei között is megmutatkozik. Az 1836-ban írt Szózat, Egressy Béni (1814-1851) megzenésítésében a Himnusz mellett a másik magyar nemzeti ének, mely politikai hitvallásának egyik legmagasabb szintű esztétikai összefoglalója. Az 1830-as évek végén írt költeményei - Késő vágy, A Guttenberg-albumba - poétikai megújulást hoztak. 1840-ben saját költségén jelentette meg Újabb munkáit. 1841- ben ismerkedett meg Csajághy Laurával (1826-1882), akit 1843-ban feleségül vett. Laurának írt versei - a Laurához, Ábránd, A merengőhöz - a magyar irodalom legszebb szerelmes versei közé tartoznak. Bekapcsolódott a politikai életbe. Az első népképviseleti országgyűlés tagja volt. A szabadságharc idején elkísérte a kormányt Debrecenbe. A trónfosztás után a kegyelmi törvényszék bírája lett. A Gondolatok a könyvtárban című hatalmas rapszódiában eszmény és valóság, emberi törekvés és megvalósulás ellentétét vizsgálja. Az 1848-as forradalomban tevékenyen részt vett, majd a bukás után az országgyűléssel Szegedre, majd Aradra menekült. 1849 végén kegyelmet kapott és családjával együtt Nyékre költözött. Az 1850-ben írt Előszóban a teremtés elhibázottságát látta ember és világ kibékíthetetlen ellentétében. Utolsó teljes verse a Vén cigány, melyben a költészet határáig jutott el. Epikus alkotásai a történetiség és a nyelvhasználat mintaadó romantikus példái, mint a Cserhalom, Tündérvölgy, Eger, A délsziget. írt drámákat - Kincskeresők, Vérnász, Marót bán, Czillei és a Hunyadiak. Maradandóak Shakespeare-fordításai. Vörösmarty a magyar költői nyelv fejlődésének összegzője és megújítója, művészete máig meghatározza a magyar líra útját és lehetőségeit. A magyar romantika képviselője, költészetével a nemzeti költő szerepének és hagyományainak őrzője. (Világir.Kisencikl. 1976.2k.489 o., Larousse 1994.3k.1121 o., MNL.18k.602 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)



1955. KÖLTŐK
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) halálának 150., Vörösmarty Mihály (1810-1855) halálának 100. és József Attila (1905-1937) születésének 50. évfordulójára.
Mélyny. XII és XIII - Vj. 12 : 12 1/2 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Névérték: 1 Ft
Á 1955. júl. 28.-1956. júl. 31.
PM 360 199 fog. 3 500
1507 1447 1 Ft Vörösmarty Mihály 200,- 40,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page