Normál kép: nov11_05.jpg   Méret: 770x571 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: nov11_05_nagykep.jpg   Méret: 1908x1416 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1993. BUDAPEST NEVEZETESSÉGEI (I.)
20-as ívekben nyomva.
Rézmetszet és ofszetny. 12 F. fog.
T.: Füle Mihály
Névérték: 17,- Ft.
Á 1993. dec. 16.-1996. dec. 31.
P 400 000 fog.
4222 4270 17 Ft Lánchíd a várral 200,- 200,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



A Lánchíd Budapest első Duna-hídja. Gróf Széchenyi István kezdeményezésére T. W. Clark tervezte és testvére Adam Clark angol mérnök építette 1842-49 között. A híd felavatása 1849. november 20-án volt. Eredeti hossza 375 m. Mivel a híd nem felelt meg a modern műszaki és forgalmi követelményeknek, 1913- 14-ben a régi híd képének tiszteletben tartásával - a pillérek és hídfők megőrzésével - megerősítették, átépítették. A II. világháború során 1944 decemberében a németek felrobbantották. A háború utáni újjáépítését követően az eredeti avatásának 100-ik évfordulóján 1949. november 20-án adták át ismét a forgalomnak. A híd pesti hídfője a Roosevelt téren, a Magyar Tudományos Akadémia előtt, a budai hídfő a tervezőről elnevezett tér mellett, az Alagúttal szemben, a Budavári Sikló szomszédságában áll.(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)



A Duna jobb partján a 150-165 m tengerszint feletti magasságban húzódó Várhegy déli részén áll a királyi várpalota. IV. Béla király itt jelölte ki új lakhelyét. Városépítő tevékenysége kiterjedt az egész Várhegy területére. I. Károly az 1320-as években felszámolta a déli lakónegyedet és romjaira új palotát építtetett, melybe I. Lajos is áttelepítette udvarát. Hunyadi Mátyás (ur. 1458-90) építkezései a királyi palota területén főként az erődrendszer modernizálására irányultak. Reneszánsz udvara az itáliai humanisták kedvelt tartózkodási helye volt. A mohácsi csata után - 1526-tól - hanyatlásnak indult. A királyi udvar Pozsonyba költözött és I. Szulejmán csapata 1526. szeptember 12-én bevonult a védtelenül hagyott várba. Kulturális értékeit elhurcolták, lakossága jelentős számban elpusztult, vagy elköltözött. Lotharingiai Károly - Lipót király hadainak fővezére - 1686-ban minden rendelkezésre álló erővel megkezdte Buda ostromát a törökkel szemben. 1686. június 18-tól 1686. szeptember 2-ig tartott az ostrom és a három és fél hónapig tartó harc 150 éves szolgaságtól szabadította meg a magyar királyok ősi székhelyét, Savoyai Jenő hathatós segítségével. Azonnal megindult a romok bontása és a falak megerősítése. Az 1715-ben elkezdett építkezés 1770-ben fejeződött be. Ez volt a kétemeletes Mária Terézia-palota. Az 1848-49-es szabadságharc idején - 1849. január elején - Windischgratz vezetésével az osztrákok foglalták el. A harcok során - a visszafoglalásig - a palota nagy része kiégett. A XVIII. század elején új alapokon indult meg az új királyi palota felépítése. A ma látható, copf és romantikus stílusban átalakított barokk palotát 1890 után Ybl Miklós tervei alapján kezdték, s Hauszmann Alajos vezetésével fejezték be. A II. világháború végén - január 9- február 13. között - foglalták el a szovjet csapatok. A palota értékes berendezése az 1944-45-ös ostrom idején elpusztult. A középkori királyi palota romjait 1948-63 között Gerevich L. vezetésével feltárták és helyreállították. 1967-től végzett ásatások alapján a várfalakat rekonstruálták és kisebb módosításokkal a XX. század eleji formában építették újjá és különböző intézmények kaptak egyes helyreállított szárnyaiban helyet. (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page