Normál kép: 081_176_pix_Oldal_09_Kep_0001.jpg | Méret: 770x890 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 200dpi |
Nagy kép: 081_176_pix_Oldal_09_Kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 1043x1205 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 200dpi |
Képaláírás: Révész Imre Ismertető szöveg: "Azonban katonáskodni s az egyenruhában magas rangra emelkedni tud más ember is, ha tagja valamely uralkodó családnak. Károly Tivadar azonban nem a háború, hanem a béke tudományai terén kivívott sikereivel vonta magára a világ és kivált a tudományos körök figyelmét. S itt is nem a történelem, a politika, a közgazdaság, a pénzügytan s a jogi és államtudományok körébe vágó egyéb tárgyakat választotta, mint a hogy azt uralkodóházak fiainál gyakorta látjuk de választotta az orvosi tudományt s ritka szívóssággal és komoly szorgalommal szentelte idejét és tehetségét e nehéz s a fejedelmi házak tagjaitól eddig oly idegen pályának. Fényes sikerrel tette le az orvosi szigorlatokat s Károly Tivadar ma már nemcsak diplomatikus, de olyan orvos, kinek e pályán valódi hivatása van s határozottan elismert tehetség. (Forrás:Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 8. sz. február 20.) Révész Imre volt az egyik legalaposabb, bátor résztvevője az egyházjogi és alkotmányi nagy harcnak, amelyet a bécsi kormánnyal vívott a magyar protestáns egyház 1856 és 1861 között. Leo Thun miniszter 1856. augusztus 21-én adta ki a felülről készült protestáns egyházalkotmányi tervjavaslatot, mely a protestáns egyház önkormányzati szabadságát fenyegette. Révész alapos tanulmányokkal készült a védelemre két úttörő munkájával: A protestáns egyházalkotmány alapelvei (1856) és Vélemény a magyar protestáns egyházalkotmány fő pontjai felett (1857). Midőn a Thun tervjavaslata ellenében a bécsi békekötés történetének közrebocsátásával meg akarta kezdeni a támadást a Ballagi Mór által szerkesztett Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1858), annak első száma lefoglaltatott, író és szerkesztő mint csendháborítók törvényszék elé idéztettek. (Forrás:wikipedia) |
Kapcsolódó dokumentumok: Révész Imre Wikipédia: Révész Imre (egyházjogász) |