Normál kép: dec4_02.jpg   Méret: 628x800 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: Kassa (Kosice) szlovákiai város a Hernád partján. Közúti és vasúti csomópont, jelentős idegenforgalmi és turisztikai központ. Első írásos említésekor 1230-ban magyarok lakták. A tatárjárás után 1242 körül szászok települtek be. 1347-ben szabad királyi városi rangra emelkedett és a magyarországi városok közül elsőként kapott címer használatára királyi engedélyt. Lakossága az 1520-as években csatlakozott a reformációhoz. 1554-ben a Szent Erzsébet székesegyházat is birtokba vették. 1604-ben került vissza a katolikusokhoz, de Bocskai István (lásd XII.29.) még abban az évben visszaadta az evangélikusoknak. A templom 1687-ben került vissza végleg a katolikusok kezére. A város sok történelmi vihart élt át. Volt főkapitánysági székhely 1552-ben, a Szepességi Kamara székhelye 1567-ben, itt volt az egri püspökség 1597-ben, 1647-ben Abaúj vármegye székhelye, majd I. Rákóczi György fejedelem (lásd VI.8.) székhelye. 1654-ben - az ellenreformáció hatására - jezsuiták telepedtek meg, iskolát alapítottak, nyomdát működtettek, de az 1700-as évek végén a rendet feloszlatták. A rendi felkelések, az 1709. évi kolera- és az 1710-es pestisjárvány következtében lakosságának száma jelentősen lecsökkent. 1742-ben mindössze 4.000 ember lakta. A XVIII.század folyamán észak felől szlovákok telepedtek be. A felvilágosodás korában a város a magyar kulturális és szellemi élet egyik központja lett. 1804-ben püspöki székhely. Az 1848-as szabadságharc idején többször cserélt gazdát. 1918. december 11-én Károlyi-kormány támogatásával itt kiáltotta ki a Tót Nemzeti Tanács a Tót Népköztársaságot. A trianoni szerződés alapján Szlovák ill. Csehszlovák terület lett. Csak 1938-45 között tartozott Magyarországhoz. A II. világháború idején Kassa bombázása - 1941.június 26. - volt az ürügy Magyarország hadba lépésére a Szovjetunió ellen. - Műemlékei közül a Szent Erzsébet-templomot (dóm, székesegyház) egy kisebb román templom helyén kezdték építeni a XIV. század végén, az újabb kutatások szerint három fő építési periódusban. Először a falakat és a torony alsó két emeletét húzták fel. A második periódus építészétől származnak a kapuk, a kereszthajó és a boltozat. Végül valószínűleg Komphoiz Miklós építtette az új szentélyt. A háromhajós bazilikális templom álsugárkápolnás szentéllyel zárul. Az északi és nyugati kapujának domborművei és a templom gyámkövei a magyar gótikus szobrászat legjelentékenyebb és legkiforrottabb alkotásai közé tartoznak. Gazdagon faragott szentségházát Kassai István építész és szobrász (1430 k.-1499 előtt) készítette. Szentélyét XV. századi faltöredékek díszítik. 1474-77 között készült főoltárának plasztikai díszítése a kassai művészet csúcspontja. A hatalmas méretű szárnyasoltár 48 táblaképe Szent Erzsébet (lásd XI. 17.) és Mária életét és a Passió történetét ábrázolja. A templomot 1877-96 között Steindl Imre (lásd VIII.31.) vezetésével Frode és Weber Antal építész (1823-1889) restaurálta. Az altemplomban nyugszanak 1906 óta II. Rákóczi Ferenc (lásd III.27.), anyja Zrinyi Ilona (lásd 11.18.), fia József, továbbá Bercsényi Miklós (1665-1725) és neje Csáky Krisztina, Sibrik Miklós (1673 k.-1735) és Eszterházy Antal (1676-1722) bujdosók Rodostóból hazahozott hamvai. A gótikus Szent Mihály kápolna, mely 1340 körül épült, 1556-ban leégett és 1904-ben állították helyre. A Városháza késő barokk épülete Lang Lajos pozsonyi mester alkotása 1779-ből. A Vármegyeháza copf-klasszicista stílusban szintén 1779-ben épült. A Csáky-Dessewffy-palota a XIX. század elején épült. A Rodostó-ház, amely 1906-ban épült és II. Rákóczi Ferenc rodostói házának mása. (Műv.L1966.2k.573 o.,Révai NI.11 k.317 o., MNL.10k.625 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)



1939. TEMPLOM (I.)
Mélyny. IX-Vj. 631-639. sz.: 15, 640-644. sz.: 12 1/2 :12 1/4 F. fog.
T : Légrády Sándor
F 1939. jun. 21. - 1-25 f. 1943. dec. 31. 30-70 f. 1945. aug. 31.
P 800
644 611 70 f Székesegyház, Kassa 90,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page