Ismertető szöveg: 1952. MOSZKVA
A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából
50-es ívekben nyomták
Mélyny. XII - Vj. 12 : 12 1/2 F. fog.
T Füle Mihály
Névérték 60 f
Á 1952 febr 20 -1953 márc 31
PM 281 145 fog 10 000
1286 1218 60 f Nagyszínház 120.- 50.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Moszkva az Oroszországi Föderáció fővárosa, mely a Moszkva folyó két partján fekszik, a Volga és az Oka folyók között. Területe kb. 1.000 km2, agglomerációs
övezetével együtt meghaladja a 13.000 km2-t. A városi lakosság létszáma 1999-ben
kb. 8,5 millió volt. Az agglomerációban kb. 12,5 millió ember él. Már
Kr. e. III.évezredben lakott volt. A XII-XIII. században fontos kereskedelmi központ.
Nevét először a XIV.században említik, alapítását 1147-re teszik. 1156-ban Jurij
Dolgorukij herceg építtette az első faerődítményt a város dél-nyugati részén mely a későbbi századok
során folyamatos átépítésekkel és bővítésekkel vette fel mai formáját. 1326-tól
Oroszország metropolitája ide helyezte át a székhelyét. Akkoriban épült az
Uszspenszkij-székesegyház is, majd 1365-ös tűzvész után a Kreml védőfala. A
XIV. századtól a moszkvai fejedelemség, a XV.század végétől az orosz állam fővárosa.
Ekkor épült a Kreml híres vörös téglafala és a Blagovescsenszkij-székesegyház is.
Műemlékei közül az egyik legrégebbi és legszebb építészeti együttese a Kreml, a város központjában. Legszebb részei a XIV-XVI. század folyamán
épültek. Jelenleg is kormányzati központ, előtte a Vörös-tér a Lenin-mauzóleummal,
ahol ünnepi alkalmakkor a felvonulásokat tartják. Itt épült 1556-60-ban a világszerte
ismert hagymakupoláival a Vaszilij Blazsennij-székesegyház is. A Kreml egyik
építészeti központja a XVI. századból való híres Ivan Velikij torony. 1571-ben a krími
tatárok elfoglalták és felgyújtották a várost. Borisz Fjodorovics Godunov orosz cár
(ur.1598-+1605) 1592-ben megkezdett építkezései meghatározták a város ma is
létező szerkezetét. A Romanovok hatalomra kerülésével jelentős fejlődésnek indult.
1755-ben Mihail Vasziljevics Lomonoszov (lásd IV.15.) itt alapította az ország első
egyetemét. I. Bonaparte Napoleon (lásd V.5.) elleni győzelem után viszonylag hamar
helyreállították a rendet és újjáépítették a felégetett városrészeket. Ekkor épült a
Nagy Színház, melyet 1776-ban alapítottak és 1780-tól a jelenlegi helyén működik.
1806 óta állami színház és itt mutatták be először az orosz nemzeti opera kiemelkedő
alkotásait. A 4.000 nézőt befogadó jelenlegi színházépület 1865-ben készült el Oszip
Ivanovics Bove tervei szerint. A XIX. század végére az opera és a balett egyik nemzetközi hírű központja, opera- és balettársulata
világhírűvé vált. Operabemutatói, a hagyományos felfogás legjobb példái, balett-tagozata a klasszikus balett mértékadó műhelye. Moszkva a kapitalizálódó
Oroszország ipari, pénzügyi és közlekedési központjává vált. Az 1861-es
jobbágyfelszabadítás utáni tömeges betelepülés milliós világvárossá avatta. Az
ország fővárosává az 1922.december 30-i Szovjetuniót megalapító rendelet tette.
1937-ben épült meg a Moszkva-csatorna 128 km hosszban a város és a Volga
között, majd 1952-ben a Volga-Don-csatorna, melyek segítségével 5 tenger felől
vált megközelíthetővé 3 kikötő és hajóállomás. 1935-ben adták át a ma már 200
km hosszú, 140 állomással működő metró első szakaszát. 1960-ban kezdett működni a Lumumba Egyetem. A II. világháború alatt a német hadsereg fő ereje a
város határáig jutott. Az 1945 utáni újjáépítés az amerikai felhőkarcolós mintát
követte. Ilyen a Lomonoszov Egyetem új épülete vagy a Luzsnyiki Stadion.
1991.december 8-án a Szovjetunió megszűnésével egyidejűleg megalakult a
Független Államok Közössége. A XX. század történelmi viharai, változásai ellenére
gazdasági, kulturális jelentőségét a főváros - Moszkva - változatlanul megőrizte.
(Larousse 1991.lk.349 o. Műv.L.1967.3k.385 o., Laroussel992.2k.973 o., Új
Magy.L.1961.5k.52 o., MNL.2001.13k.319 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|