Ismertető szöveg: 1966/1967. REPÜLŐ (VII.) - L
Mélyny. 12 1/4 : 11 1/4 F. fog.
T.: Varga Pál
Névérték: 2,50 Ft
Á 1966. okt. 17.-1967. márc. 8. - (2336-37) Forgalmi bélyegek.
P 500 000 fog. 2 000
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Moszkva az Oroszországi Föderáció fővárosa, mely a Moszkva folyó két partján fekszik, a Volga és az Oka folyók között. Területe kb. 1.000 km2, agglomerációs övezetével együtt meghaladja a 13.000 km2-t. A városi lakosság létszáma 1999-ben kb. 8,5 millió volt. Az agglomerációban kb. 12,5 millió ember él. Már Kr. e. III.évezredben lakott volt. A XII-XIII. században fontos kereskedelmi központ. Nevét először a XIV.században említik, alapítását 1147-re teszik. 1156-ban Jurij Dolgorukij herceg építtette az első faerődítményt a város dél-nyugati részén mely a későbbi századok során folyamatos átépítésekkel és bővítésekkel vette fel mai formáját. 1326-tól Oroszország metropolitája ide helyezte át a székhelyét. Akkoriban épült az Uszspenszkij-székesegyház is, majd 1365-ös tűzvész után a Kreml védőfala. A XIV. századtól a moszkvai fejedelemség, a XV.század végétől az orosz állam fővárosa. Ekkor épült a Kreml híres vörös téglafala és a Blagovescsenszkij-székesegyház is. Műemlékei közül az egyik legrégebbi és legszebb építészeti együttese a Kreml, a város központjában. Legszebb részei a XIV-XVI. század folyamán épültek. Jelenleg is kormányzati központ, előtte a Vörös-tér a Lenin-mauzóleummal, ahol ünnepi alkalmakkor a felvonulásokat tartják. Itt épült 1556-60-ban a világszerte ismert hagymakupoláival a Vaszilij Blazsennij-székesegyház is. A Kreml egyik építészeti központja a XVI. századból való híres Ivan Velikij torony. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felgyújtották a várost. Borisz Fjodorovics Godunov orosz cár (ur.1598-+1605) 1592-ben megkezdett építkezései meghatározták a város ma is létező szerkezetét. A Romanovok hatalomra kerülésével jelentős fejlődésnek indult. 1755-ben Mihail Vasziljevics Lomonoszov (lásd IV.15.) itt alapította az ország első egyetemét. I. Bonaparte Napoleon (lásd V.5.) elleni győzelem után viszonylag hamar helyreállították a rendet és újjáépítették a felégetett városrészeket. Ekkor épült a Nagy Színház, melyet 1776-ban alapítottak és 1780-tól a jelenlegi helyén működik. 1806 óta állami színház és itt mutatták be először az orosz nemzeti opera kiemelkedő alkotásait. A 4.000 nézőt befogadó jelenlegi színházépület 1865-ben készült el Oszip Ivanovics Bove tervei szerint. A XIX. század végére az opera és a balett egyik nemzetközi hírű központja, opera- és balettársulata világhírűvé vált. Operabemutatói, a hagyományos felfogás legjobb példái, balett-tagozata a klasszikus balett mértékadó műhelye. Moszkva a kapitalizálódó Oroszország ipari, pénzügyi és közlekedési központjává vált. Az 1861-es jobbágyfelszabadítás utáni tömeges betelepülés milliós világvárossá avatta. Az ország fővárosává az 1922.december 30-i Szovjetuniót megalapító rendelet tette. 1937-ben épült meg a Moszkva-csatorna 128 km hosszban a város és a Volga között, majd 1952-ben a Volga-Don-csatorna, melyek segítségével 5 tenger felől vált megközelíthetővé 3 kikötő és hajóállomás. 1935-ben adták át a ma már 200 km hosszú, 140 állomással működő metró első szakaszát. 1960-ban kezdett működni a Lumumba Egyetem. A II. világháború alatt a német hadsereg fő ereje a város határáig jutott. Az 1945 utáni újjáépítés az amerikai felhőkarcolós mintát követte. Ilyen a Lomonoszov Egyetem új épülete vagy a Luzsnyiki Stadion. 1991.december 8-án a Szovjetunió megszűnésével egyidejűleg megalakult a Független Államok Közössége. A XX. század történelmi viharai, változásai ellenére gazdasági, kulturális jelentőségét a főváros - Moszkva - változatlanul megőrizte. (Larousse 1991.lk.349 o. Műv.L.1967.3k.385 o., Laroussel992.2k.973 o., Új Magy.L.1961.5k.52 o., MNL.2001.13k.319 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)