Képaláírás: Mikes Kelemen (1711.)

Ismertető szöveg: "Reményeim utolsóját is, melyet a Toldy buzdítása folytán Erdélyben megindított tudakozódásaimhoz kötöttem volt, elenyészettnek hittem már, mikor egy nem várt pillanat megadta azt, a mi az éveken át folytatott kutatásnak nem sikerült. 1876-ban t. i., az Orvosok és természetvizsgálók gyűlése előtt néhány nappal, gróf Teleki Sándorral Szigeten találkozván, a több más egyéb tárgyakról folytatott beszélgetés közben fölemlitettem előtte, mint a ki édes anyjáról Mikes-ivadék, nem bir-e tudomással arról, hogy vagy a családtagok valamelyikénél, vagy valakinél másnál Mikes Kelemennek arczképe megvolna ? Ő rögtön azt a határozott választ adta, hogy édes anyjánál igenis megvan, másolatban ugyan, de a mely épen az eredetiről készült néhány évvel azelőtt. Én, a mennyire megörültem a véletlen e szerencséjének, mely valahára birtokába juttat az oly régóta keresett tárgynak, annyira szívesen fogadtam a derék gróf ajánlatát, ki ígéretet tett, hogy a képet másoltatni fogja számomra." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 27. sz. julius 6.)

Legismertebb műve a Törökországi levelek, amely egy levelekből felépített regény két főszereplője a leveleket író rodostói száműzött (aki teljesen nem azonosítható Mikes életrajzi alakjával), valamint a teljesen fiktív címzett, a Konstantinápoly mellett lakó P. E. grófné. Igen sok történelmi, kortörténeti érdekesség is van e levelekben, II. Rákóczi Ferencről, Bercsényiről, a száműzött kurucok kolóniájáról, a török diplomáciáról. A mű 207 levélből álló sorozat, az első levél 1717. október 10-én, az utolsó 1758. december 20-án kelt. (Forrás: Wikipédia)