Normál kép: 273_368_pix_Oldal_16_Kep_0001.jpg | Méret: 770x464 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Nagy kép: 273_368_pix_Oldal_16_Kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 2618x1578 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Képaláírás: A budapesti dalműszinház (Ybl Miklós terve szerint) Ismertető szöveg: "Magunk előtt látva a magyar dalműnek szánt épület tervrajzát, eszünkbe jutnak a nem oly régen múlt idők. midőn a hazai színészet s vele együtt a dalmű is meg hajléktalan vándor volt az országban B annak fővárosában. Kolozsvárt! tűnt tol a magyar opera legelőbb, a húszas évek elején, hogy csakhamar tért bódítson magának a Királyhágón innen is. A kolozsvári társulat, mely 1886 végén kiindult Magyarországba, bemutassa a magyar dalmüvet, nem honosulhatott meg a fővárosban, hol akkor esak a nemet szülészetnek volt állandó otthona. Tize-egy evvel később, 1837-ben teljesült csak a hazafiság legforróbb óhaja, s nyilt meg a ker-pesi-uton a berezeg Grassalkovich által ajándékozott telken a nemzet közadakozásából fölépült pesti magyar színház, melyet az 1839-40-diki országgyűlés nemzetivé emelt. Mily érdekes törtenete van a magyar dalműnek Ruzicska Ignácz kolozsvári karmesteri szereplésétől kezdve Erkel Ferencz idejéig!" (Forrás: Vasárnapi Ujság 22. évf. 23. sz. (1875. jún. 6.)) |