Normál kép: 021-036_pix_oldal_5_kep_0001.jpg | Méret: 770x557 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Nagy kép: 021-036_pix_oldal_5_kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 1422x1029 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Ismertető szöveg: "A ki a Baradlát látogatta, emlékezhetik, hogy nem messze a barlang bejárásától, a csontház nevü üregben éri már a kívülről betóduló viz által képződött patakot, melyet itt Acheronnak neveznek (a régi görögök alvilági folyamának nevéről). A barlang látogatói azután sétájok közben e patakkal ismét találkoznak, mely szemök előtt hol elbuvik a sziklarepedések alatt, hol ismét elöjön kanyargós utjain. Távolabb, a barlang kis templom" nevü üregén tul, egy meredek hegy oldalán lefelé kanyarodik az ösvény egy széles lapályra, hol egy alacsony, de széles nyíláson egy második patak foly be a barlangba." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 4. sz.) Az Aggtelek határában fekvő Acheron-víznyelőből eredő Acheron és a Domica felől érkező Styx-patak, valamint a többi oldalág vízfolyásának egyesült vize ma már csak árvizek idején - évente csupán néhány napon át - folyik a főágban. A víz a barlangban található nyelőkön át a 30-40 méterrel mélyebben húzódó alsó szintekbe tűnik el. Az alsóbb járatok létét már Vass Imre feltételezte, de arra, hogy a forrászóna mélyebbre kerülésével az aktív vízjárat szerepét a Baradla alatt két, hidrológiai szempontból független barlang vette át, csak a Jósva-forrás okozta 1952. évi hegyomlás utáni összefüggés-vizsgálatok mutattak rá.(Forrás:wikipedia) |
Kapcsolódó dokumentumok: Az aggteleki barlang Baradla–Domica-barlangrendszer |
![]() ![]() ![]() |