Képaláírás: Zrínyi Miklós arczképe a szigetvári tanácsteremben

Ismertető szöveg: "1545. Ulaman boszniai basa, persa menekült és uj hazájának fáradhatatlan harczosa, Malkocs berczegovinai béggel Zágoriában kalandozott, Zrinyi Miklós és Wildenstein György a stíriai végek parancsnoka gyorsan felkészültek. Midőn a törökök előcsapata a körösi erdőkön át a konsinai sikra ért, Zrinyi Miklós, Wildenstein, Tahy Ferencz, Dersfti Miklós, Rattkay Pál számos lovas és gyalog­ csapattal szemközt állottak csatarendben. A törökök, gyöngeségük érzetében cselhez folyamodtak, csata helyett párbajt ajánlottak a két sereg legderekabb vitézei közt. Zrinyi és a magyarok habozás nélkül elfogadták az ajánlatot, melyben csak a tapasztalt Rattkay gyanított cselt. " Forrás: (Vasárnapi Ujság 7. évf. 2. sz. (1860. január 8.))

1539-ben Katzianer gróf, fővezér, akit Ferdinánd király árulással vádolt, a kostajnicai kastélyba szökött (más forrás szerint maga Zrínyi hívatta oda, Ferdinánd utasítására). Katzianer megpróbálta rávenni Zrínyit és bátyját, Jánost a törökökhöz való átállásra, de ő megölte az árulót. 1542-től, miután 400 horvát harcossal felmentette a Pest ostrománál nehéz helyzetbe került birodalmi német, osztrák és magyar hadakat, Horvátország bánjává tették, első a Zrínyiek között (a Šubić-ok sorából ekkor már többen is bánok voltak). Ezen minőségében mindjárt az első évben nagy diadalt aratott a törökök felett a Balatonnál Somlyó mellett, hol 3000 fős veszteséget mért a török seregre, s az egész török tábort szétverte és maga is súlyosan megsebesült. (Forrás:wikipedia)