Normál kép: 1344102255.jpg   Méret: 770x433 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Nagy kép: 1344102255_nagykep.jpg   Méret: 2560x1440 Színmélység: 24bit Felbontás: 96dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai kistérségben. A megye északnyugati részén, Kazincbarcikától 15 kilométerre fekszik. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával és Szendrővel. A település közelében már az ókorban bányászkodtak. A falut először egy 1299-ben kelt oklevél említi ("Ruda" alakban). A 14. században jelentősen felfejlődött, a század végére a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált. Az 1500-as években gyorsan leépült, az 1550-es években már csak jobbágyfalu volt. 1564-től egyre gyakrabban portyáztak erre a törökök. A bányászat és ezáltal Rudabánya a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével fejlődött fel újra. A vasércbányászatot és -dúsítást 1985. december 31-én szüntették be. 2008. július 1-jén várossá nyilvánították. Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize! A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalk és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat. Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat (több kilós csukát) is fogtak itt, de nem ez a jellemző. A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van, és megközelítése is csak magánúton, a tulajdonos engedélyével lehetséges. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos!


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page