Képaláírás: Marseille és kikötője.

Ismertető szöveg: Toulon és Marseille.
Mióta a török-muszka háboruban tettleges részt vesznek a francziák, igen gyakran előfordul a hirlapi tudósitásokban Toulon, de kiváltképen Marseille tengeri városok neve. Ennek egyszerü oka az, hogy Krimiában a francziák mindent tengeren szállitanak, s kiinduló pontul azon két város hires kikötői szolgálnak.
Azért itéltük érdemesnek mind a kettő rajzát olcasóinknak bemutatni, s nehány sorban megismertetni.
Toulon a mostani hadviselésben valóságos fő éltetőere a franczia tengeri hadseregnek. ...
...
Marseille Toulon után legnevezetesebb kikötővel bir a franczia birodalomban. E város szinte nagyon régi származásu. - Régi irók könyveiben Massilia név alatt fordul elő. Valamint amaz hadi, ugy ez kereskedelmi tekintetben foglal első helyet a franczia kikötők között, távirati sokágu összeköttetéseire nézve pedig talán legfontosabb város az egész országban. - Olly bájos helyzete van Marseillenek, hogy a feléje közelgető tengeri utas alig tud nálánál szebbre emlékezni, s többnyire nagyságát is tulbecsüli a városnak, melly fölött a háttérben levő hegyhátakon mindenfelől gyönyörü nyárilakok fehérlenek kisebb nagyobb távolságból. Csak az kár, hogy e különben gyönyörű tájképnek nagyon szüken juttatott a növényország, viruló szőnyegeiből.
A város csaknem patkó alakban kanyarodik a kikötő körül, melly sokkal többet köszön a természetnek mint az előbbi, s minthogy az emberi szorgalom is sok évszázadon át tatarozza, tökélyesiti, nem csuda, hogy a legjelesebb világkereskedelmi kikötők sorában áll.
Valamint Toulonban a sok katonáról hamar ráismerhetni a hadi tengeri városra, ugy Marseille-t a világ mindenféle népeinek tarka csoportjaiból azonnal kereskedelmi tengeri városnak kell tartani.
Nagyon sok van Marseilleről a történet lapjain feljegyezve, mert élénk lakosai mindig részesek voltak a nagyobb eseményekben, de kiváltképen ama nagy franczia mozgalomban, mellyre I. Napoleon császársága következett, olly szerepet juttatott e városnak a harczistcnnő, mellynél fogva nem egyszer piroslottak utczái a polgárvértől. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1855. julius 29.)

Marseille Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője, Európa ötödik legnagyobb kikötője[2], Provence-Alpes-Côte d'Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye. ...
A várost az Égei-tengeri Phókaiából, a mai İzmir tartományból érkezett görög hajósok alapították Kr. e. 600-ban Μασσαλία (Masszalía) néven. Erről az időszakról keveset tudunk, csak legendák maradtak fenn. Később az etruszkok, a karthágóiak és a kelták fenyegetése miatt a rómaiakkal szövetkeztek. Ez fellendítette a kereskedelmet, mivel Masszalia közvetítő szerepet játszott a római és a gall piac között. Függetlenségét Julius Caesar alatt vesztette el, miután egy polgárháborúban rossz oldalra állt.
Marseille kikötőjéből indult 1347-ben a fekete halál európai pusztítása.
A 19. században az ipari fejlődés és a francia gyarmatosítás fellendítette a tengeri kereskedelmet, ami hozzájárult a kikötőváros fejlődéséhez. Itt rendezték meg 1906-ban és 1922-ben az első nagy sikerű francia gyarmati kiállításokat.
1962-ben több százezer elkeseredett algériai hazatelepülő érkezett a városba, rányomva bélyegét a közhangulatra. (Forrás: Wikipédia)