Normál kép: magy_mueml01_0158.jpg   Méret: 770x533 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Nagy kép: magy_mueml01_0158_nagykep.jpg   Méret: 1929x1336 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: XI. századi Szent Miklós körkápolna: Árpád-kori templom, mely kb. 1060-1070-ben épült. A templom köralaprajzú belsejét három patkó alakú karéj egészíti ki. Mai formáját legalább két nagyobb átépítés folyamán nyerte el. Eredetileg nagyon szép rotunda volt. (Vagyis a mai kerek templomtér és a hozzá csatlakozó szentélyrész.) A templom padlásán jól látszik, hogy a belső központi kerek fő-rész régebben kb. két méterrel magasabb volt. Feltételezések szerint valamikor a XIII. század vége felé az eredeti templomhoz a szentély mintájára három újabb karéjt építettek. És így a templom alaprajza olyan lett, mint egy négylevelű lóhere. A XVIII. század második felében azonban, hogy a falu ne szégyenkezzék a környékbeli községek előtt, ahol mindenütt tornya volt a templomnak, az első karéjt lebontották, és helyére építették a ma látható tornyot és a karzati feljárót. Ezt a karzatot lebontották a 2000-es felújításkor. A templomot valamikor kőfal vette körül és a falon belüli részen a templom körül temető volt. A fent említett felújításkor a régészeti feltárások ezt bizonyították, több sírt is találtak a ma látható keresztelőkút alatt. A környékbeli házak építésekor pontosan megállapítható volt a kőfal vonala; és a munkák során sok csont került elő. Sőt bent a templomban talált sírban főpapi vagy szerzetesi cingulus maradványt is fellelték. A templom feltehetően mindenkor Szent Miklós tiszteletére volt szentelve, mivel a templom építésének idején Szent Miklós tisztelete elterjedt volt az egész országban. Szent Miklóst a hagyomány a víz miatt veszélybe kerültek különleges megsegítőjeként tartja számon. Rábaszentmiklós lakói pedig bizony sokszor kerültek veszélybe a Marcal, de néha még a Rába áradásai miatt is. Volt eset, hogy a két áradó folyó valóságos tengerré tette a falu környékét. A mai oltárkép is ilyen minőségben ábrázolja Szent Miklóst. Hogy ez a templom ősi titulusa, bizonyítja az is, hogy a falut régebben "Kerekszentmiklósnak" hívták, - valószínű az első kerek templom idején. Majd Kisszentmiklós néven szerepel, és csak ezután lett Rábaszentmiklós, noha nem a Rába, hanem a Marcal partján van. (Forrás: Wikipédia)



Kerek templomka a rába- vagy kerek-sz.-miklósi egyház is, de közép rotundájából három több, mint félkörü fülke szökik ki. Ráth Károly, ki ezen emléket az "Arch. Közlem." VIII. köt. I. füzetében leirta a három fülkét; későbbieknek hiszi az eredeti rotundánál. Ezen nagyobb fülkékben vannak ismét kisebbek, melyek a tótlakiakra emlékeztetnek; egyébaránt itt beható vizsgálatra van szükség, csak ilyen döntheti el a három apsisféle csatolmány viszonyát a közép rotundához. Ide is, mint Tótlakon, későbben tornyot építettek az eredeti épülethez, az előbbi alatt van a bejárás. Kivűlről a templomka nélkülöz minden díszt, nincsen sem talapja, sem párkányzata. és a falazás is igen hanyag. Keritőfal veszi körül az épületet. Ráth a helységet, mint a püspök birtokához tartozót, okiratilag legrégebben 1591-ben találja megemlitettnek; daczára, hogy templomkája a XIII. század épitészet styljét elárulja.
Eger táján több kisebb parochialis a XIII. századból származó templom maradt fenn: Szomolyán, Sz.-Márián és Feldebrőn egy altemplom; ezek közül nevezetes a két utóbbi. (Forrás: Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page