Normál kép: 1900bb_Page_167_b.jpg   Méret: 770x858 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1900bb_Page_167_b_nagykep.jpg   Méret: 1400x1560 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A budapesti tudomány-egyetem új épülete.
Weinwurm fényképei után.

Ismertető szöveg: A budapesti egyetem új épületének fölavatása.
Hazánk művelődésének történetében 264 esztendő óta szerepel a most Budapesten székelő tudomány-egyetem, mint első rendű tényező. E harmadfél századot haladó időnek a két első harmadát alapítása (1635) helyén, Nagyszombatban élte le csonka szervezettel, szűkös helyzetben; nem is említve, hogy az évtizedek során át tartott háborús idők már maguk is mily zsibbasztólag hatottak a főiskola működésére. Legfényesebb napja mindjárt eleintén, alapítója, Pázmány Péter esztergomi bíboros érsek idejében voltak, ki a török hódoltság miatt maga is Nagyszombatban lakott és személyesen is hatott kedvelt főiskolájának működésére.
A nagyszombati egyetemen, melynek tanári székein jezsuita tudósok ültek, eleintén csak hit- és bölcsészettudományi kar volt; később azonban (1667-ben) jogi, még jóval későbben (1769-ben) orvosi kart is szerveztek. De 1773-ban a jezsuita-rend eltöröltetvén, az egyetem néhány évig szünetelt; majd pedig kimondatván az az elv, hogy az oktatásügyet, mely eddig a felekezetek kezében volt, állami felügyelet alá kell helyezni, az újítást mindjárt felül, vagyis az egyetemen kezdték meg. Ugyanekkor Mária Terézia elhatározta, hogy az egyetemet Budára helyezte át, hol főiskolai helyiségül az üresen és használatlanul állott királyi palotát engedte át ideiglenesen, föntartására pedig a dunaföldvári apátsági birtokot adományozta régi alapítványához. A beköltözés és felavatás 1780-ban történt országos ünnepiességgel. II. József négy év múlva (1784) kitelepítette az egyetemet a királyi palotából s Pestre helyezte át, hol több rendbeli költözködés után 1805-ben a megszűnt Pálos-rend kolostorában talált állandó hajlékot, melynek utolsó maradványa a mai Egyetem-téren egészen 1890-ig fönállott kapcsolatban egy új háromemeletes szárnynyal.
A régi épület már nem volt sem alkalmas, sem méltó az első magyar egyetem czéljaira. Ezért dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter mindjárt kormányra lépte után első gondjai közé sorolta, hogy az egyetem számára minden tekintetben korszerű középponti épületet emeltessen. 1897-ben törvényjavaslatot terjesztett e tárgyban az országgyűlés elé, mely lehetővé is tette, hogy az építkezés már a következő 1898. évben megkezdethessék. Az e végre hirdetett pályázaton Herczeg és Baumgarten műépítészek tervezetét fogadta el a kormány s ez a terv most már teljesen megvalósítva, egy új díszes palotával ékesíti fővárosunkat.
Az egyetem új palotája Mária Terézia korabeli barokk izlésben épült s művészeti tekintetben is szervesen van egyesítve úgy az egyetemi templommal, mint a már föntebb említett új szárnynyal. Sok szerencsével tettek eleget a műépítők annak a követelménynek, hogy az új középponti épületben a dísz-helyiségeken és az egyetemi hivatalokon kívül elegendő számú és nagyságú tantermet is létesítsenek. Igaz, hogy e végett a régi homlokzat vonalát hét méterrel kijebb tolták az utczára, de csak a közép-oszlopban, melyet öt íves tágas árkádra állítván, alatta szabad utat hagytak a járókelőknek.
Az új, háromemeletü épületben legdíszesebb terem a nagy aula az első emeleten, hová egy tágas előcsarnokból háromágú kényelmes lépcsőzet vezet föl. Ez az aula szolgál az egyetemi ünnepélyek szinhelyéül.
Az aula, az egyetem alapításának történetére emlékeztetően Mária Terézia korabeli barokk stílben készült s az egyetem symbolumaival van díszítve. Bal oldalán egy fülkében a király mellszobra áll, a fülke ívezetének felső részét két életnagyságú allegorikus nőalak: a hír és dicsőség ékesíti. Építészeti szempontból nagyon sikerült a terem jobb oldali nagy erkélye, a melyen 200-nál több embernek van helye. Az erkély szépen van díszítve, fölötte hatalmas barokk karyatidok tartják a boltívezetű menynyezetet. A terem bal oldalán is van egy kisebb erkély, mely fölött kiterjesztett karú atlantok viselik a párkányzat terhét. A mennyezet díszét mindkét oldalról a magyar czímer és a korona növeli; a czímert életnagyságú angyalok tartják, a szent koronát pedig két-két atlant-alak. A díszterem méretei is tekintélyesek: hossza 21 méter, szélessége 12 méter, magassága 11 méter. A terem szobrászati díszítése Verő László és Ney Simon szobrászok műve.
E dísztermen s a rektori és egyéb hivatalos helyiségeken kívül az új épületben öt terem van 300-300 és egy (a III. emeleten) 600 hallgató befogadására.
Az oszlopcsarnokos homlokzatú díszes épületet május 13-án avatták föl annál nagyobb ünnepiességgel, mert ugyan ez a nap volt 120-dik évfordulója annak, hogy az egyetem az ország fővárosába költözött.
A megnyitás ünnepén, melyen Wlassics miniszter és számos előkelő vendég volt jelen, fölelevenítették az egyetem régi szokásait is, melyek már évtizedek óta csaknem feledésbe merültek. Előszedték az egyetem értékes reliquiáit, a királyi jelvények (korona, kormánypálcza, aranyalma) utánzatait, valamint az alapító okleveleket s azokat a díszteremben közszemlére kiállították, úgy szintén kitűzték az 1817-ből származó egyetemi fehér zászlót. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. május 20.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page