Képaláírás: Wagner Sándor festményeiből.
Terelés közben.

Ismertető szöveg: Wagner Sándor festő. Kezdetben Weber Henrik növendéke volt, majd Bécsben, 1856 és 1864 között pedig a müncheni akadémián Karl von Pilotynál tanult. 1866-ban a müncheni akadémia tanára lett, s bár ezután is szívesen nyúlt hazai, főleg a népéletből vett témákhoz (Huszárbravúr, Debreceni csikósverseny), művészete egyre inkább külsődlegessé vált, megfelelt a müncheni akadémia szellemének. Nagy visszhangja volt a Münchenben festett óriási panorámafestményének, amely Nagy Konstantin császár bevonulását jelenítette. Gyakran járt itthon és Olaszországban is. Ugyancsak konzervatív a pesti Vigadó számára készített ''Mátyás legyőzi Holubárt'' című falképe, amely egykori tanára, Karl von Piloty hatását tükrözi. Ha távol is állt tőle minden újítás, kiváló mesterségbeli tudását tanárként is kamatoztatta. Tanítványa volt - többek között - Szinyei Merse Pál is. Emlegetnek egykönyves írókat az irodalomban, ennek a típusnak a megfelelője Wagner Sándor a festészetben, aki a Dugonics Titusz önfeláldozása c. egyetlen művével vonult be igazán a művészettörténetbe, e művön keresztül érzékelte a magyar ifjúság nemzedékeken át a magyaroknak a törökök elleni hősies küzdelmét. (Forrás: Wikipédia)