Képaláírás: A zöldfoki spanyol hajóraj.

Ismertető szöveg: A kapverdi spanyol hajóraj.
A sokat emlegetett kapverdi spanyol hajóraj képét mutatjuk be, a mint útban van az amerikai partok felé. A hajóraj a Vizcaya, Almirante Oquendo, Infanta Maria Teresa és Cristobal Colon, gyorsjárásu, első osztályu pánczélos czirkálókból áll, melyekhez a spanyoloknak - angol gyárakból kikerült - legjobb három torpedózúzó hajójuk, a Furor, Terror és Pluton csatlakoznak. A közel jövő meg fogja mutatni, hogy e kitünő szerkezetü s erős hajókból álló hajóraj, melytől az amerikaiak bizonyára nem ok nélkül tartanak, megfelel-e a spanyolok bele vetett reményének? (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 22.)

A Spanyolország és az amerikai Egyesült-Államok közt kitöréssel fenyegető háború oka az a szép és gazdag nagy sziget, mely Amerika közepe tája irányában, Mexikótól keletre delfin-alakúlag nyúlik el a Karaibi-tengerben, a meleg és mérsékelt földöv határán. Ez a sziget, a már három év óta lángban álló Kuba, a legjobb amerikai kávé, czukornád és dohány hazája, közel akkora nagyságú, mint a magyar birodalom területének egyharmad része (112,000 □ kilom.). Fölszine hegyes-völgyes. Legmagasabb rajta a Rico de Tarquinio (2560 méter) nevű hegy, és legnagyobb folyója a sziget keleti részén a Buena Esperanza (Jó reménység) nevű öbölbe szakadó Canto, mely 200 kilométernyi hosszaságú. Az éghajlat rendkivűl kedvező. Mondhatni, örök tavasz van itt, oly mérsékelt időjárással, hogy januárban 22, júliusban 25 R°-nyi a közepes melegség. Csak az a baj, hogy az alacsony partok néhol mocsarasak, s e miatt nem ritkán pusztít az ilyen tájakon a mocsárláz és a sárga láz. A sziget lakosságát ezelőtt 10 évvel 1.632,000-re becsülték, mely számból közel egy millió spanyol, a többi néger, európai és kreol, de a spanyol származású sem mind akar a spanyol nemzethez számíttatni.
A spanyol kormányzás zsarnoksága és telhetetlen kapzsisága a jelen század folyamán már több fölkelésre adott okot. A mostani fölkelés már három év óta pusztítja a szép szigetet. Spanyolország görcsösen ragaszkodik ez utolsó és legszebb amerikai gyarmatához; a sziget lakossága pedig viszont mindent elkövet, hogy a spanyol igát lerázza s Kubát független országgá tegye. Az Egyesült-Államok törvényhozása ezt a törekvést régebben csak erkölcsileg támogatta, most pedig fegyveresen is kész közbe lépni s Kuba függetlenségét kivívni. A kitörni készülő ellenségeskedésre való tekintetből időszerűnek véljük, hogy Kuba szigetének egy nagyobb mértékű térképét bemutassuk s a sziget világhelyzetének pontosabb megismertetése végett egy olyan térképet is közöljünk lapunkban, mely Európa és Amerika területeit, s az ó- és új-világ közt végig húzódó Atlanti­tengert is szemléltesse azon fő tengeri úttal együtt, a mely Spanyolországból, Kádiz kikötőből Kuba szigetére vezet. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. április 24.)