Normál kép: 1898_Oldal_026_e.jpg   Méret: 770x434 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 1898_Oldal_026_e_nagykep.jpg   Méret: 1734x979 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Milán király és vadásztársasága gróf Zichy Jenő biharmegyei birtokán.
Szigeti szolnoki fényképész fölvétele.

Ismertető szöveg: Milán király Biharban.
Régi és bizalmas barátság fűzi Milán királyt Zichy Jenő grófhoz; bizonysága ennek az is, hogy egy év alatt most másodszor látogatta meg Biharmegyét, hogy itt a gróf meghívásának engedve, magyar urak társaságában élvezze a vadászat örömeit.
Zichy Jenő gróf magaslaki uradalma Biharmegye egyik legszebb részén, a kies Körösvölgyön terül el. 30,000 holdnyi rengeteg erdőségeiben számos szarvas, őz és vaddisznó kecsegteti és csalogatja a vadászat kedvelőit, s az itt eltöltött vadásznapok mindenkor maradandó kedves emlékekkel jutalmazzák a részvevőket.
Az uradalom legmagasabb pontján, a "Pojána Flora" nevű fensikon, 2500 lábnyi magasban a tengerszine fölött emelkedik, büszkélkedik a minden kényelemmel kinálkozó, "Magaslak" nevű grófi vadászkastély, melynek tornyából a szó igaz értelmében hét megyébe látni be. A nem régen épült kastélyt 600 holdnyi szép fenyves környezi, az erdőért rajongó gróf ültetvénye, a ki nagy költséggel és sok évnek fárasztó munkájával létesítette azt egy előbb kopár területen.
Ezen a szép helyen most már a szalonkák is költenek.
Képünk a "Magaslak" főbejárata előtt az első nap vadász-eredményét mutatja be. A 124 kilós vaddisznót ifj. Zichy Ödön gróf teritette le; ez volt a fiatal gróf első zsákmánya, a miért régi vadász-szertartással s Milán király keresztapasága mellett a kastély tágas előcsarnokában gróf Széchenyi Géza avatta föl.
Három napi eredményes vadászat után (mert nem volt egyetlen hajtás, melyben vaddisznó nem lett volna) az innen egy órányi távolságra levő Feketeerdőre költözött át a társaság, a hol Zichy Jenő grófnak egy másik kényelmes berendezésű vadász-kastélya fogadta be a vendégeket. Indulás előtt a reggelinél Milán király fontos kijelentést, tett, körülbelül ezeket mondván: "Uraim! Épen most vettem I. Sándor Szerbia királyától a sürgönyt, melyben értesít, hogy a szerb hadsereg főparancsnokává nevezett ki." Hatalmas éljen! zúgott fel erre a kijelentésre. Mert a hír valóban fontos volt. Milán király, a kinek politikai magatartása s a magyarok iránti vonzalma Magyarországon általánosan ismeretes, még most is a balkán politika vezérembere és lehetetlen, hogy e tekintetben Szerbia ifjú királyával szemben ellentétes álláspontot foglalna el. Ezért szívből jött és szívhez szólott az a dörgő éljen, a mely Milán király nagy érdekű kijelentését követte.
A "Magaslak" díszes termeiben jutott először nyilvánosságra e politikailag fontos esemény. Ezután még a feketeerdei vadász-kastély is három napi vadászatnak volt pihenő helye.
Mikor a hat napra terjedő vadászat után az első hintó Milán királylyal és szives házigazdájával a kastély udvaráról kirobogott, megszólaltak a hegyeken elhelyezett mozsarak üdv-lövései, melyeket a völgykatlan sokszorosan visszhangzott.
Hosszú kocsisorban vágtatott a menet a 26 kilométer hosszú gyönyörű kanyargó úton Alsó-Lugosra, az uradalom székhelyére, a hol víg czigányzene mellett búcsúlakomára gyűlt össze a társaság.
Másnap reggel szerte széledtek a vendégek s bizonyára minden részvevő felejthetetlen kedves emléket vitt magával.
Magaslak és Feketeerdő vadász-kastélyaiban a kapuk most jó időre bezárultak, mert gróf Zichy Jenő újra nagy utazásra készül. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. január 16.)



Milán Obrenovics, szerb fejedelem, majd király.
Párizsban nevelkedett és Mihály fejedelem meggyilkolása után 1868 júl. 2. lépett Szerbia trónjára.
Nőül vette Kesko Ivanovics Péter orosz ezredes leányát, Natáliát, kitől 1876. aug. 14.
Sándor fia született. Ügyes kormányzó és kiváló szónok volt, de megbízhatatlan jellemű, ezért alattvalói előtt nem volt népszerű, s a hatalmakban sem keltett bizalmat. 1885. végén háborút kezdett Bulgária ellen, de vereséget szenvedett és csak az Osztrák-magyar monarchia közbelépése mentette meg a teljes megaláztatástól.
Ezután kénytelen volt új alkotmányt adni országának, s a radikálisokra bízni a kormányt.
Ez annyira elkedvetlenítette, hogy 1889. márc. 6-án fiának, Sándornak javára lemondott és Párizsba ment. Ott oly költekező életet élt, hogy 1891. szeptemberében 3 millió frank fejében lemondott még szerb állampolgári jogairól is és megigérte, hogy soha többé nem tér vissza Szerbiába.
1894-ben visszatért Szerbiába, hogy fiát támogassa.
1898. jan.6-án Sándor király a szerb hadsereg főparancsnokává nevezte ki Milánt, aki később lemondott. (Forrás: huszadikszazad.hu)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page