Normál kép: 1303223158.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 1303223158_nagykep.jpg   Méret: 1600x1200 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Újpest Városháza A városháza története A település első választott bírái magánházakban, saját lakásukban tartották üléseiket. Az első községháza 1845-ben közadakozásból épült fel a mai Árpád út 21. szám helyén. 1874 tavaszán helyi zavargások a községháza felgyújtásáig vezettek. A zavargások után a községházát felújították és az épület még negyedszázadon keresztül adott otthont Újpest elöljáróságának. Nemsokára megfogalmazódott a szándék: "az István téren - a mázsaházzal szemben - kétemeletes községház építtessék". Az újpesti községháza tervpályázatára öt pályázat érkezett. A nyertes pályamű alkotói: Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin, a korszak ismert építészei. Már javában folytak az építési munkálatok, amikor a vármegye alispánja tudatta, hogy Újpesten felállítják a járásbíróságot. A lakosságnak korábban Pestre vagy Vácra kellett utazni a peres ügyekben. Hamarosan megszületett a döntés, hogy a Királyi Járásbíróságot az új községházán helyezik el. "az ideiglenes átvétel Zsoldos főjegyző, Virág főmérnök, Hegedűs és Bőhm műépítészek, Hoffer mérnök által 1900. augusztus 22-én megtörtént s jegyzőkönyvileg megállapíttatott, hogy az építési vállalkozó szerződési kötelezettségeinek eleget tett." "1900. októberétől az új községháza valamennyi hivatali helyiségben fogadták az ügyfeleket. A testület november 5-én, ünnepi üléssel avatta fel a közgyűlési termet. A piac felöli oldalon - a hátsó homlokzat előtt - aprócska teret alakítottak ki. Ott gyülekezhetett Újpest népe, ha a polgármester nyilvánosan kívánt szózatot intézni hozzájuk. Úgy mesélik, a földszinti kapu feletti erkélyről - szó szerint - összetrombitálták a lakosságot, innen kapta e közterület a Trombita tér nevet. A törvényességre az oromzaton elhelyezett bronz szoboralak: Roland vitéz ügyelt. A középkori mondahős, akinek legendája Nagy Károlyhoz fűződik, később néhány Észak-németországi város: Bréma, Magdeburg, Halle és Brandenburg középületein tűnt fel. A páncélban, karddal ábrázolt vitéz szoborváltozata a városok törvényhatósági jogainak jelképekévé vált. Az eklektikus stílusú - számos szecessziós jegyet is magán viselő - épület a századforduló jelentős alkotása, amely immár érett a műemléki védelemre.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page