Normál kép: 9074683_001resz.jpg   Méret: 770x627 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 9074683_001resz_nagykep.jpg   Méret: 1024x835 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Parlagfű, lepke.
1. kép: Hapciii
2. kép: Lepkeszárny

Ismertető szöveg: A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) kétszikű, 20-140 cm magas, terebélyes, ágas egyéves gyom. Központi egyenes, tompa négy élű szárral rendelkezik, amelynek sűrű oldalhajtásai vannak. A talajhoz közeli néhány cm-es részen 2-3 elágazása is lehetséges. Magassága változatos, a kifejlett növény zárt és magas növénykultúrában, kukorica- vagy napraforgótáblákban a 150 cm magasságot is elérheti. Levelei 1 vagy 2-szeresen szárnyasan szeldeltek, kétoldalt sűrűn szőrözöttek. A szőrök a levél fonákján hosszabbak. A levél színe sötétzöld, fonákja szürkészöld. A sárga színű 4-5 mm-es porzós fészkek, a legfelső hajtások végén, rövid kocsányon ülnek. A fészkek 10-15 virágot tartalmaznak. Virágpora súlyos allergiát okoz. A termős virágok a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatóak. Termése 2-4 mm hosszú, szürke, szív alakú. Egy fogazott burok takarja a termő részt, amely az érés után a terméssel együtt lehullik. A virágok aránya a növényzet sűrűsége szerint változik. Ritka állományban inkább a termős, sűrű állományban a porzós virágok dominálnak. Igénytelen. Nagy növekedési, szaporodási erélye révén könnyen felülkerekedik más növényeken. (Forrás: Wikipédia)



A lepkék (Lepidoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának utolsóként kifejlődött rendjébe tartoznak. Legközelebbi rokonaik a tegzesek, de a lepkéket azoknál jóval fejlettebbeknek tekinthetjük. Mintegy 150 000 fajukat írták le; ezek közül a Kárpát-medencében körülbelül 3500 faj él. Az ide sorolt rovarok egy részére a molyok (vagy molylepkék) elnevezést használják. ... A hernyók elsődlegesen szárazföldiek. Általában növényi anyagokkal táplálkoznak, tehát növényen vagy növényben élnek. A növényt kívülről rágják, vagy szárban, levélben "aknáznak" - egyes, kis testű fajok teljesen a levélben fejlődnek ki, úgy, hogy az alsó és felső epidermiszt is érintetlenül hagyják. Akad néhány avarral táplálkozó faj, sőt hangyákkal együtt élő, ragadozó, levéltetveket pusztító hernyók is ismeretesek. Sok faj hernyója egy-egy tápnövényre specializálódott. A fiatal hernyók az átalakuláshoz gyakran gubót, bábot szőnek. A bábot némely fajok egy-egy szállal valamilyen növényhez erősítik, a legtöbb azonban a talajban, fakéreg vagy kövek alatt alakul át. A különböző idő elteltével kikelő kis hernyók legtöbbjének első tápláléka az üres peteburok, majd 2-12 vedlés után érik el a megfelelő méretet. Egyesek pár hét alatt kifejlődnek, míg főleg a hegyekben élő fajok akár két évet is élnek a bábozódásig. Egyes hernyók különböző anyagokból házat vagy zsákot készítenek testük védelmére, és abban élnek. Bizonyos fajok, mint például vízlepkék (Nymphulinae nemzetség) hernyói a tegzesekhez hasonlóan a víz alatt élnek. Számos lepke (imágó) kiválóan idomult környezetéhez úgy, hogy felvette annak színezetét, illetve valamilyen, az adott környezetben gyakori vagy jellemző tárgyat, élőlényt utánoz. Egyes lepkék olyan színűek, mint az a fatörzs, amelyen pihenni szoktak, mások fullánkos hártyásszárnyúra, falevélre stb. emlékeztetnek - a feltűnő pápaszemes lepkék szemfoltjai például ragadozó madár szemére. Egyes fajok nappal, mások éjszaka repülnek. A nappali lepkék többsége élénk színű, az éjszakaiak viszont többnyire barnásszürkék. Az imágók pödörnyelve csak folyadék (érett gyümölcsök, harmatcseppek, virágok nektárja, fák kicsorduló nedve stb.) felszívására alkalmas. Némely fajok ürülékre vagy rothadó, erjedő anyagokra specializálódtak. Sokuk imágója egyáltalán nem táplálkozik. Több családjukban mezőgazdaságilag is jelentős növény-, ill. raktári kártevők találhatók. ... A lepkék rendszertanát távolról sem tekinthetjük véglegesnek; a molekuláris biológiai kutatások valószínűleg teljesen át fogják rajzolni az egészet. Nagyon valószínű, hogy ősi formáik a megnyúlt szárnyú lepkék, amelyek két szárnypárjának alakja és erezete is hasonló. Főleg a régibb rendszertanokban két nagy csoportra, a kis- és nagylepkékre (Microlepidoptera és Macrolepidoptera) osztották őket. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page