Normál kép: HUN_Gesztered_COA.jpg   Méret: 770x913 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: HUN_Gesztered_COA_nagykep.jpg   Méret: 2000x2372 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Geszteréd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói kistérségben. Geszteréd a honfoglalás korától lakott település, területe azonban már a bronz-korban is lakott hely lehetett, itt Tomoryban, a mai Kossuth utca területén a katolikus templomig szarmata település létezett. Több pénzérmét, sírleletet találtak már itt. Hadrianus korabeli pénzérmék jelzik, hogy kb. ekkor telepedtek le itt a szarmaták. A honfoglalást megelőző időszakban nagy valószínűség szerint ők laktak ezen a területen, a dákokkal és a rómaiakkal vívtak harcokat. Sok római kori pénzérmét is találtak. A honfoglalás kori leletek közül legjelentősebb az aranyszerelékes szabja több más lelettel, melyet 1927-ben találtak meg a mai Nyíri tanyán. Ezáltal a község neve az egész Földön ismertté vált a régészeti irodalom ismerői körében. A falu határában történt történelmi eseményként említhető meg, hogy I. László király itt, a falu határában verte szét a besenyőket 1092-ben. A település neve 1332-ben a pápai tizedlajstromban van először említve, ekkor nevét Kestred-nek írták. 1335-ben a falu a Balog-Semjén nemzetség-hez tartozó Biri és Balogi családok voltak birtokosai, majd a petri Ders családé lett, melynek egészen a 17. század elejéig volt itt részbirtoka. 1388-ban legnagyobb földesura az olnodi Czudar család volt, majd a Palágyi család birtoka lett. 17. század közepén már több család is birtokosa volt: köztük a Jármy, Paksy és Zathy családok is. A portyázó törököktől a falu sokat szenvedett, az 1600-as évek elején lakatlanná is vált. 1613-tól a korabeli oklevelek már pusztaként említik, azonban birtokosai területét a környékbelifalvak lakosainak bérbe adták legeltetésre. 1752-ben Winkler László a Jármy család itteni birtokrészét vette zálogba, majd azt meg is vásárolta, s Bereg megyei szökött jobbágyokat telepített le rajta. A 18. század végén nagyobb birtoka a Lónyay, Vay és Tisza családoknak volt Geszteréden, majd a birtokot gróf Dégenfeld József szerezte meg Tisza Ilonával kötött házassága révén, s a Dégenfeld családé maradt 1944-ig. A 19. század első felében több birtokosa is volt, köztük a gróf Vay család, a Lónyay, Tisza, Cseresznyey, Osváth, Pálffy, Somosy, Szikszay, Apagyi, Uray, Básthy, stb. családok is. A 20. század elején gróf Dégenfeld József, gróf Dessewffy testvérek, Horváth Mihályné, Kövér Gábor, Mandel Józsefné és Goldstein Mózes volt itt birtokos.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page