Ismertető szöveg: Dorogháza község Nógrád megyében, a Bátonyterenyei kistérségben. A Baksa nemzetség tagjainak ősi birtoka volt.
1280-ban a Zemplén vármegyei Kövesd és Semjén, valamint a Szabolcs vármegyei Halászért a Baksa nemzetséghez tartozó I. Simon fiai: Baksa, Tamás, Dénes, Detre, György és Simon a Rátót nemzetségbeli Roland nádor fiainak adták cserébe. Később azonban e cserét mégis megváltoztatták és pénzért vásárolták meg Kövesdet a Baksa nemzetségbeliek.
1296-ban Dorog birtokot még a Baksa nemzetségbeliek birtokának írták, 1332 és 1337-es pápai tizedjegyzékben Rabasháza (Dorokháza) néven említették.
1465-1479-ben Sirok várához tartozott, melyet tari György utód nélküli halála esetére Kompolthi János fiainak hagyott.
Az 1479-es évben vámszedőhelynek is írták.
Az 1549 évi adóösszeírás szerint több nemes család volt birtokosa, 1552-ben azonban a törökök elpusztították, de hamarosan újból felépült, és az 1554 évi adóösszeírásban már mint adómentes községet említették.
1647-ben még mindig mint nemesek lakta helységnek írták.
1684-ben Dorogházi István volt a település birtokosa, majd 1693-ban már az özvegyét írták birtokosának.
A XIX. század első felében több család birtoka volt; így Gyürky Pál, Szathmáry-Király Pál valamint a Benkő, Repeczky, Losonczy Ottlik és Vajda család volt birtokosa.
A 20. század elején báró Solymossy Jenőt írták Dorogháza nagyobb birtokosának.
|