http://dka.oszk.hu/009400/009461 53755214_4afffa64e7_o.jpg http://dka.oszk.hu/009400/009461/53755214_4afffa64e7_o_kiskep.jpg Budapest - Margit bridge [Margit híd] Budapest - Margit bridge [Margit híd] felvéve 2010-04-14 2010-04-14 kibocsátva 2005-10-18 2005-10-18 A Flickr-be való feltöltés dátuma. fénykép szobor Flickr Flickr http://www.flickr.com/photos/20792787@N00/53755214/ Attribution-NonCommercial-NoDerivs 2.0 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet híd tárgyszó/kulcsszó szobor műfaj tartóoszlop tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Budapest földrajzi hely A Világörökség területének északi határa a margitszigeti lejáró miatt Y alakú Margit híd. Ez volt a második pest-budai állandó Duna-híd, de első felépítése óta többször átépítették. Ernest Gouin és társa 1872-76 között építette a hidat, a szigeti szárnyhíd csak 1899-1900-ban készült. A híd ív alakú, hogy közelítsen a Margitszigethez, és elérhetővé tegye a városnak ezt a kirándulóhelyét. A Pesti oldalon ide fut le a Nagykörút palotasora, a budai oldalon a Rózsadomb aljához érkezik a híd. 1870-ben két új híd építéséről döntöttek, ezek közül először az északi épülhetett meg. 1871 áprilisában a minisztérium kiírta a híd építésére a pályázatot. A híd a kiírás szerint is gyakorlatilag három részből állt: a Budát és Pestet a szigettel összekötő részből, valamint a szigeti szárnyhídból. 46 pályázat érkezett, sok közülük Európa vezető mérnöki irodáiból, és végül Ernest Guin párizsi mérnök nyert. 1872 végén megkezdték a hídfők alapozását. A munka francia mesterek vezetésével, francia alapanyagból, francia díszítőelemekkel folyt. A kandelábereket a híres Durene cég szállította, a ma már hiányzó szobordíszeket Thabard párizsi mester. Az eredeti szerkezetből azonban mára csak a szigeti lejáró maradt - amivel együtt kereken 670 méter a híd pályahossza. A mindig jelentős forgalomnak kitett hidat ugyanis 1935-37 között átépítették. Különösen a fakockákkal burkolt úttest igénybevétele volt nagy, ezt 1920-ban beépített kőkocka burkolat váltotta. A járműforgalom növekedése azonban az 1930-as évekre a hídszerkezetet megviselte, és szükségessé vált kiszélesítése is. Az átépítés terveit Dr. Mihailich Győző, a Műegyetem tanára készítette. A teljes vasszerkezetet kicserélték, a pilléreket dél felé 1,40 méterrel kiszélesítették, a kocsipálya több mint öt méterel szélesebb lett, a síneket pedig az útpálya közepére helyezték. Ekkor épültek a híd közepére helyezett villamosmegállókhoz az aluljárók. Korszerűsítették a világítást is. A II. világháború vége felé, 1944. november 4-én az aláaknázott Margit híd baleset folytán felrobbant. A háború után 1946-ban pontonhíd épült helyette, amit a köznyelv Mancinak nevezett el. A legújabb, ma is álló, és minden elődjénél szélesebb Margit híd végül 1948. augusztus 1-jére készült el. A budapesti Margithíd http://dka.oszk.hu/000500/000550 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1704x2272 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Fucskó Anna ellenőrzés Simon Jennifer