http://keptar.oszk.hu/085100/085148 597_716_pix_Oldal_41_kep_0001b.jpg http://keptar.oszk.hu/085100/085148/597_716_pix_Oldal_41_kep_0001b_kiskep.jpg A Magyar Királyi Operaház átalakítása Magyar Királyi Operaház átalakítása Zeneszerzők szobrai az oromzaton alcím fényképész Petrik Albert N 1877-1916 digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2018-03-05 2018-03-05 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 fénykép újságrészlet szobor Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 59. évf. 34. sz. (1912. augusztus 25.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/03065/pdf/ Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Film, színház, előadóművészet Egyéb előadóművészet Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet fénykép műfaj szobor műfaj emberábrázolás műfaj zeneszerző tárgyszó/kulcsszó átalakítás tárgyszó/kulcsszó Magyar Királyi Operaház (Budapest) intézmény Budapest földrajzi hely A Magyar Királyi Operaház átalakítása. - Petrik Albert fölvételei. Zeneszerzők szobrai az oromzaton. A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült, Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek is közreműködtek, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor Ferenc József császár jelenlétében. E díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. Hamarosan művészi válságba került a társulat, ugyanis sem létszámban, sem pedig színvonalban nem volt képes megfelelni a mindennapi színjátszás követelményeinek. Ehhez anyagi problémák is társultak, hiszen a pesti közönség nem volt képes viselni a produkciók költségeit. A helyzet 1888–1891 között változott, amikor az intézmény igazgatója Gustav Mahler volt, az ő nevéhez fűződik a társulat első „aranykora”. Az első világháború kitörése erősen visszavetette a színház fejlődését, az Operaház egy évre be is zárt. A két világháború között művészi szempontból ismét virágzásnak indult, köszönhetően Radnai Miklós és Márkus László igazgatók munkásságának. A második világháborút kisebb sérülésekkel vészelte át, így viszonylag hamar, 1945 márciusában ismét megnyitotta kapuit. 1945 óta az intézmény hivatalos neve Magyar Állami Operaház. 1951-től a közönség igényeinek növekedése miatt az Operaházhoz csatolták a Városi Színházat, amely 1953-tól az Erkel Színház nevet viseli. Az operatársulat mellett a ház ad otthont a Magyar Nemzeti Balettnek is. Az Opera Europa szövetség tagja.(Forrás: Wikipédia) A Magyar Királyi Operaház Andrássy-úti homlokzata http://dka.oszk.hu/085100/085146 Petrik Albert: A Magyar Királyi Operaház átalakítása : Zeneszerzők szobrai az oromzaton http://dka.oszk.hu/085100/085147 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1073x1762 299 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna