http://dka.oszk.hu/081500/081572 fizika.jpg http://dka.oszk.hu/081500/081572/fizika_kiskep.jpg A fizikatanítás problémái és oktatásának konstruktivista megközelítése Fizikatanítás problémái és oktatásának konstruktivista megközelítése létrehozó Radnóti Katalin N felvéve 2015-02-25 2015-02-25 létrehozva 2011-10-22 2011-10-22 prezentáció Prezentáció Könyvtártudomány - prezentáció SlidePlayer http://slideplayer.hu/slide/2158840/ Fizika, atomfizika Tudománytörténet Pedagógia, nevelés Pedagógiai módszerek Fizika, atomfizika Tudománytörténet energia tárgyszó/kulcsszó fizika tárgyszó/kulcsszó fizikai és kémiai tudományok tárgyszó/kulcsszó tanár tárgyszó/kulcsszó tudás tárgyszó/kulcsszó ismeret tárgyszó/kulcsszó A fizikatanítás problémái és oktatásának konstruktivista megközelítése Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet rad8012@helka.iif.hu. Dia 1 A fizikatanítás problémái és oktatásának konstruktivista megközelítése Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet rad8012@helka.iif.hu Dia 2 Az előadásban érintett témák A tantárgyi obszervációs vizsgálatok fizikára vonatkozó tapasztalatai. Mi lehet a fizikaoktatás célja? A konstruktivista tanuláselmélet néhány, a fizika oktatása szempontjából fontos megállapítása. Néhány javaslat a fizikaoktatás lehetséges megújításához a mechanika példáján keresztül. Dia 3 Dia 4 Dia 5 Miért tanítunk fizikát? Modern technika Világkép kialakítása Jelenségek magyarázata Megismerési módszer Kvantitatív előrejelzések Kritikus gondolkodás Dia 6 A konstruktivizmus legfontosabb jellemzői A tudást a tanuló aktívan létrehozza, s nem csak passzívan elfogadja. A tanulók az új tudományos ismeretet a már általuk birtokolt tudásra reflektálva, s abba integrálva hozzák létre. Az egyének tanulási folyamataiban a világról egyéni interpretációk születnek meg, amelyek jóságát adaptivitásuk dönti el. A tanulás egyéni konstrukciós folyamat, amely azonban nagyon gyakran társas folyamatok során zajlik, melyekben a gondolatok megmagyarázása és megvitatása döntő jelentőségű. - A tanulók magukkal hozzák a világról alkotott saját elképzeléseiket az osztályterembe, s meg kell kapniuk minden lehetőséget arra, hogy azokat kifejezhessék. Dia 7 A konstruktivizmus gyökerei Konstruktivizmus Posztmodern tudományfilozófiák Kognitív pszichológia Dia 8 Jean Piaget(1896-1980) A tudás nem egy tiszta papíron megjelenő lenyomat, hanem az aktív tevékenység eredményeképpen létrejövő, a környezetére reagáló rendszer. Dia 9 Tudáskonstruálás Társas folyamatok Tudás Előzetes tudás Dia 10 Pszichológiai háttér Jean Piaget: a gyermeki megismerés konstrukció. Mit konstruálunk meg? Tudást, ismeretrendszereket, elméleteket, világképet. A információfeldolgozás tudástartalomhoz és konkrét szituációhoz (kontextushoz) kötött. Képesség: tartalom- és kontextusfüggő valami. Metakogníció szerepe. Dia 11 A genetikus út Az oktatás során azt az utat járjuk végig a tanulókkal, ahogy az adott elmélet megszületett! Ne csak a letisztult végeredményt mutassuk be! ? Milyen új kérdések merültek fel, Hogyan alakult ki egy-egy fontos alapfogalom? Hogyan illeszkedett az adott felfedezés az adott kor ideológiai környezetébe? Dia 12 Néhány összehasonlítás Konstruktivizmus Képesség- pedagógia Képesség Magasan szervezett, jól alkalmazható tudásrendszerek vannak. Általános, bármilyen tudásrendszeren alkalmazható képességoperátorok vannak. Igazság adaptivitás Igaz - hamis Objektivitás Személyes konstrukciók Objektív valóság tükröződése Dia 13 Tudás A tanuló létrehozza Reflektál Adaptivitás Konstrukció Előzetes tudás Dia 14 A fizika tanulása Könyvek, táblázatok Empíria Előzetes tudás Dia 15 JAVASLATOK A téma tanításának kezdetén diagnosztikus értékelés keretében feltárjuk a gyerekek előzetes tudását. A válaszok függvényében tervezzük meg a gyerekek számára az adott témával kapcsolatos fogalmi váltás eléréséhez szükséges tanulási környezetet. Alternatív magyarázatokat kínálni a gyerekek számára. Sokféle módszer alkalmazható, Az új tananyag kb. 3-et részének feldolgozása után formatív értékelés az egész osztály számára. Dia 16 A kísérletek lebonyolítása Problémafelvetés. A gyerekek csoportmunkában konkretizálják a problémát. A gyerekek megtervezik a kísérletet. Hipotéziseket fogalmaznak meg a kísérlet várható lefolyásával kapcsolatban. Amennyiben a tanár engedélyt ad rá, a gyerekek elvégzik a kísérletet. A gyerekek levonják a következtetéseket. Dia 17 Néhány példa Dia 18 Mozgásszemlélet Arisztotelész Newton Az a test, amelyet más test nem mozgat fokozatosan megáll, ha előtte mozgott. Ha egy testre nem hat más test, akkor vagy helyben marad, vagy tovább mozog. A testek mozgása azért szűnik meg, mert ilyen a természet rendje. A testek mozgásának megszűnését testek okozzák, nekiütköznek, súrlódnak vele, akadályozzák a mozgást (gáz, folyadék), folyamatosan érintkezve a testtel lassítják azt. A mozgás fenntartásához egy másik test hatása, erő kell. A mozgás fenntartásához nem egy másik test hatása szükséges. Minél nagyobb erő hat a testre, annál nagyobb sebességgel mozog. A testre ható erő növeli vagy csökkenti a test sebességét, esetleg megváltoztatja a mozgás irányát. Dia 19 Mozgásszemlélet Arisztotelész Newton Az égi objektumok természetes mozgása az egyenletes körmozgás. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás a természetes mozgás. A körmozgás fenntartásához nem szükséges erő. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás fenntartásához nem szükséges erő. Az alma szabadesése természetes mozgásnak tekinthető, hiszen a nehéz testek lefelé esnek, míg a könnyű testek felfelé mozognak. A gravitációs erő hatására történik a mozgás. A Hold számára az egyenletes körmozgás a természetes mozgás, mivel az égi objektumok számára ez a természetes mozgásforma. A gravitációs erő hatására történik a mozgás. Dia 20 A newtoni fizika kialakulása Newton I. törvénye Galilei, körök Descartes, magára hagyott test De, létezik ilyen mozgás? Képzeljétek el a következőt! Két 1 kg tömegű test van a világűrben, mindentől távol, egymástól 1m távolságban, majd elindítjuk ezeket állandó sebességgel. Mi fog velük történni? Dia 21 A newtoni fizika kialakulása Newton II. törvénye A fáma szerint Newton akkor fedezte fel a gravitáció törvényét, amikor a fejére esett egy alma. Ez az esemény adta az ihletet ahhoz az elgondoláshoz, hogy valójában a lehulló alma és a Hold mozgását azonos törvények irányítják. Dia 22 A newtoni fizika kialakulása Newton III. törvénye Radikálisan szakított a különböző dinamikai szituációk középkori hierarchikus elképzelésével az objektum-környezet viszonyt illetően. E helyett a dinamikai szereplők egyenrangú viszonyát vette alapul. Ez adja a newtoni fizika világképi jelentőségét. Dia 23 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Letölteni A fizikatanítás problémái és oktatásának konstruktivista megközelítése Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet rad8012@helka.iif.hu. magyar Radnóti Katalin: Mit tanítsunk az energiáról? http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=81571 PowerPoint prezentáció 23 Microsoft Office PowerPoint 2003 N JPEG képállomány 770x575 180 színes közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Erzsébet