https://dka.oszk.hu/061100/061178 orsegi_nemzeti_park.jpg https://dka.oszk.hu/061100/061178/orsegi_nemzeti_park_kiskep.jpg Őrségi Nemzeti Park Őrségi Nemzeti Park létrehozó Balogh Ágota N felvéve 2017-04-06 2017-04-06 létrehozva 2015-06-04 2015-06-04 A prezi létrehozásának időpontja. prezentáció Prezentáció Könyvtártudomány - prezentáció Prezi https://prezi.com/qr2y7vedday0/orsegi-nemzeti-park/?webgl=0 Balogh Ágota Nem jogvédett Történelem, helytörténet Magyar történelem általában Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók magyarországi nemzeti park tárgyszó/kulcsszó természetvédelmi terület tárgyszó/kulcsszó fauna tárgyszó/kulcsszó flóra tárgyszó/kulcsszó Őrségi Nemzeti Park intézmény Őrség földrajzi hely Őrségi Nemzeti Park Magyarország tizedik nemzeti parkja. Fontosabb folyóvizei a Rába, a Zala amely középen szeli ketté az Őrséget, a harmadik pedig a Kerka. 2002. március 1-jén hozták létre. Magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 43 927 hektár. Központja Őriszentpéter. 44 település határát öleli fel. Hazánkban csak itt fordul elő az avarvirág. Emellett kiemelkedő faj a havasi éger és a fenyérgamandor. Az Alpok közelsége miatt az élővilága álltalában hegyvidéki. Környékén a megóvandó védett növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedveli. Címerében látható a siketfajd, és a henye boroszlán. E miatt bükkösök és erdeifenyvesek jellemzik. Az erdőség hegyi kaszálóin megtalálható a európai zergeboglár és a kornistárnics. Tavasszal virágzik a csillagos nárcisz és a sárga liliom. Például a henye boroszlán, a pirítógyökér és a lednek. Fontosabb tudnivalók: Általánosságban: A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványtársulásai a tőzegmohás ingó- és dagadó lápok, láprétek. A lápréteken tavasszal a gyapjúsás fajok, szibériai nőszirom, A lápok jellegzetes rovaremésztőnövénye a kereklevelű harmatfű. Ilyen például a szőcei láprét, a Fekete-tó, a farkasfai ingóláp. Lápok és láprétek: zergeboglár, sárga sásliliom és különböző kosbor fajok virítanak. A hangyaboglárka lett az új címer jelképe. Az állatvilág igen változatos. Legfényesebb ékkövei a lepkék. Szentgotthárdot Őrség kapujának nevezik. Szakonyfalu és a Vendvidék része: Különleges madárvédelmi terület lett Őrség. Címer: A madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. Henye boroszlán: Magyarországon is őshonos és védett növényfaj. Siketfajd: Fenyvesek aljnövényzetében érzi jól magát. Magyarországon jelenleg már nem fordul elő. A hímeknek a nász idején szakálla van, és zöldes fémfény a mellén. A nősténynek nagy rozsdasárga folt van a mellén. Kis, elfekvő szárú, szétterülő cserje. Fűszeres illatú, rózsaszínű vagy ciklámenpiros virágai négytagúak, a leveles hajtás csúcsán végállló, dús csomóban nyílnak. A mérgező termés bőrnemű csontár, pelyhes és sárgásbarna. Örökzöld. Őrség: Szentgyörgyvölgy Vízrajz: Új címer: Állatvilága: Szentgotthárd: Források: Kiemelt területei: Őrség a lepkék földje lett. A siketfajd már hosszú évtizedek óta nem él ezen a vidéken. Több oka is volt annak, hogy a címer lecserélése mellett döntöttek. Hernyói kizárólag egy növényfajon táplálkoznak és csak néhány vöröshangyafaj képes őket felnevelni. Ezek közül is a nappali lepkék a legfontosabbak. Erdőkben: Például az itteni idős rezgőnyarak adnak otthont hazánk legnagyobb méretű nappali lepkéjének, a nagy nyárfalepkének, ami kékes-lilás színeivel a trópusi lepkéket idézi. Előfordul a narancssárga színben díszelgő nagy havasi tűzlepke. Nedvesebb réteken: Szárazabb helyeken: A szárazabb dombtetői réteken, legelőkön és a hagyományos portákra jellemző kaszáló gyümölcsösökben él a nagypettyes hangyaboglárka, ami meglehetősen ritka a nemzeti parkban. Valamint a mára már erőteljesen megfogyatkozott lápi tarkalepke, és a lilás fonákú lápi gyöngyházlepke. Itt él a mára már a kipusztulás szélére sodródott mutatós narancslepke is. De itt élnek a szintén nagy méretű színjátszó lepkék is, amelyek irizáló lila és barna színeik között a fény hatására váltogatnak. Vízfolyásokban, forrásokban gazdag a táj, természetes állóvizeinek száma viszont csekély. Pedig a város nem szerves része az Őrségnek, de környező falvai igen. A halak közül kuriózum a dunai ingola is előfordul. Nemzetközileg védett, ritka szitakötőfajok is találhatóak itt, például a kétcsíkos hegyi- szitakötő és a sárga szitakötő. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges Legismertebb a Szentgotthárd-Farkasfa határán található Fekete-tó, mely ma már nem rendelkezik nyílt vízfelülettel, hanem tőzegmohás dagadóláp lett belőle. tavakat hoztak létre, mint a Hársas-tó, a Vadása-tó és a Himfai-tó. Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegőrzési terület az Ablánc patak völgye, a Gércei tufagyűrű és láprét, a Kemenessömjéni cserjés legelő, Különleges természetmegőrzési terület a Gyöngyös-patak és a kőszegi Alsórét. a Kőszegi-hegység, a Rába-völgy és a Ság-hegy. Erdei ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon jellemző erre a vidékre. Ritka a kétéltűek között a Vendvidéken élő alpesi gőte. A terület értékes madarai a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő, a tüzesfejű királyka és a sárgafejű királyka. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható. magyar Őrségi Nemzeti Park https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90rs%C3%A9gi_Nemzeti_Park Prezi prezentáció 103 2. verzió N PDF dokumentum 104 N JPEG képállomány 770x433 72 színes tömörítetlen KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna