http://dka.oszk.hu/058800/058816 377_476_pix_Oldal_02_Kep_0002.jpg http://dka.oszk.hu/058800/058816/377_476_pix_Oldal_02_Kep_0002_kiskep.jpg Torda város és környéke Torda város és környéke Az tordai sóaknák alagútja alcím digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2015-03-13 2015-03-13 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika újságrészlet épület Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 36. évf. 24. sz. (1889. június 16.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/01841/pdf/ Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Utazás, turizmus Külföldi országok, városok Bányászat, vízügy Bányaművelés grafika műfaj épületkép műfaj bánya tárgyszó/kulcsszó aknajárat tárgyszó/kulcsszó alagút tárgyszó/kulcsszó só tárgyszó/kulcsszó Torda földrajzi hely Torda város és környéke Az tordai sóaknák alagútja. A tordai sóbánya Tordán a só kitermelése felszíni kamrák formájában már a rómaiak idején megkezdődött, a bányászatot igazoló dokumentumok 1271-re vezethetők vissza, amikor hivatalosan is létrehozták a sókamarát. A ma is létező sóbányát 1690-ben nyitották meg. A XVII. század vége és a következő század eleje fellendülést hozott az erdélyi bányászatban a Bécsi Udvar által hozott rendelkezéseknek köszönhetően, melyeknek célja a régió gazdasági megerősítése volt. A sót legelőször -statikai okok miatt- a harang formájú nagytermekben termelték ki (József, Mária Terézia és Antal termek), majd 1850 után a trapéz alakú aknákban folytatták. Ezzel az ásási móddal nagyobb mennyiség kitermelése vált lehetővé ugyanabban a mélységben. 1853-ban elkezdték a Ferenc József galéria ásását, melynek teljes hossza 917 méter. Ezzel egy időben felújították a Mária Terézia aknát, és mellette megnyitották a Gizella és Rudolf aknákat is. Egy-egy ilyen akna méreteire jellemző, hogy több százezer tonna sót biztosított, több évtizeden keresztül. A sót mindvégig szakképzett bányászok termelték ki, a függőleges kiemelés pedig lovak által húzott csigaszerekezettel történt. Az aknákban faggyúviaszos gyertyákkal, gyertyákkal és fáklyákkal világítottak. A só kitermeléséhez soha nem használtak robbanóanyagot, csak kizárólag emberi erőt. A bánya 1840-ben kritikus gazdasági helyzetbe került, mivel a marosújvári sóbánya egyre nagyobbá vált, de az 1850-es években a trapéz alakú tárnák megnyitásával a kitermelés újabb lendületet kapott. A sóbányában 1932-ben állt le a munka, ma már csak turisztikai látnivaló és gyógyhely. (Forrás: http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3650&pageIdx=2) Füssy József: Sobánya fűrdö Tordán http://dka.oszk.hu/001100/001151 Sándorház: Sóbánya http://dka.oszk.hu/033300/033341 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1057x756 199 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna