http://dka.oszk.hu/046200/046245 109-120_pix_oldal_2_kep_0001.jpg http://dka.oszk.hu/046200/046245/109-120_pix_oldal_2_kep_0001_kiskep.jpg Balassa-Gyarmat Balassa-Gyarmat digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2013-10-08 2013-10-08 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 metszet újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 6. évf. 10. sz. (1859. márczius 6.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/00262/pdf/VU-1859_06_10_03_06.pdf Történelem, helytörténet Magyar történelem általában Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók metszetkép műfaj település tárgyszó/kulcsszó város tárgyszó/kulcsszó tájkép műfaj épület tárgyszó/kulcsszó táj tárgyszó/kulcsszó városfal tárgyszó/kulcsszó Balassagyarmat földrajzi hely Balassa-Gyarmat a XVI . században "Balassa- máskép Ipoly-Gyarmal, Nógrád jelenlegi székvárosa, fekszik a kies Ipoly völgyében, az Ipoly folyó bal partján, kellemes térségen, egészen Hontmegye határán. Fekvése és környezete a kereskedésre igen alkalmas levén, a környék egyik főbb kereskedő helyét képezi, - tán ezen kedvező fekvésének köszön­heti a város, hogy évről évre nagyobbodik és szép épületekben gyarapodik. Jelenlegi alakja s állapota nagyban különbözik a hajdanitól, mert mig most mint egy emelkedőfélben levő, mindenfelé nyilt kereskedő várost szemléljük, - az elmúlt századokban ellenkezőleg erős kőfalakkal s bástyák­kal, körülvéve, s várral is ellátva, egészen harcziasan nézett ki. A multbani viszontagságairól s történt dolgairól a következők ol­vassuk történészeinknél. Legelőször találjuk Gyarmatot említve a XIII. században, a regényes lovagkorban, de csak mint várat, vagy is helyesebben tornyot, a midőn is azt mint illyi-t a Balassa nemzetségből származó Miklós, Detre, zólyomi főispán­nak a fia, kapja IV. Béla királytól, cserében más birtokokért, 1246-ik évben sept. 11-kén. Azonban a gyarmati torony csakhamar rokonok közti czivódás és fegyverreli viaskodásra adott alkalmat." Forrás: (Vasárnapi Ujság,6. évf. 10. sz. (1859. márczius 6.) Többszöri sikertelen próbálkozás után sikerült 1790-ben felépíteni a jelenleg polgármesteri hivatalként működő vármegyeházát. 1835. október 19-én avatták föl a ma is álló új vármegyeházát. Balassagyarmat jelentős kereskedelmi csomópont volt végig a reformkorban, emiatt a reformkor végére már 7529 fős lakossága volt. 1845-ben épült a megyei börtön, mely a legrégibb működő börtön Magyarországon. Petőfi Sándor kétszer is megfordult Balassagyarmaton felvidéki útja során. Madách Imre vármegyei aljegyző volt 1842 és 1848 között, és itt tanított Komjáthy Jenő.Az 1848-as forradalom idején a forradalmi közigazgatás szervét, a városi választmányt igen korán, 1848. március 25-én létrehozták. Ezen a napon került sor nemzetőr csapatok toborzásának megkezdésére is. A dualizmuskori Balassagyarmat előrehaladt a városiasodásban, de mivel a mezővárosi rangot az 1871. évi községi törvény megszüntette (1886-tól címként is megszűnt), a rendezett tanácsú városi ranghoz szükséges feltételek biztosítását és a többletadót pedig nem vállalta a település, ezért nagyközséggé alakult és 1923-ig így működött. (Forrás: wikipedia) Balassagyarmat http://hu.wikipedia.org/wiki/Balassagyarmat Balassagyarmat http://www.balassagyarmat.hu/ JPEG képállomány 1 N JPEG képállomány 1174x519 199 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ PUBLIC katalogizálás Nagy Erzsébet