http://dka.oszk.hu/036300/036399 1895_Oldal_038_e.jpg http://dka.oszk.hu/036300/036399/1895_Oldal_038_e_kiskep.jpg Ugró-verseny Ugró-verseny Lábszánkó-versenyek Norvégiában alcím digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2012-05-16 2012-05-16 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 fénykép újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 42. évf. 5. sz. (1895. február 3.) fekete-fehér fotó hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02135/pdf/ Sport, testnevelés Téli sportok Sport, testnevelés Sporttörténet látkép műfaj tájkép műfaj tél tárgyszó/kulcsszó hó tárgyszó/kulcsszó sportpálya tárgyszó/kulcsszó Ugró-verseny.Lábszánkó-versenyek Norvégiában. A lábszánkó-versenyekről. A lábszánkózás a mint azt Hansen összehasonlító nyelvészeti kutatások alapján kimutatta - a finn-ugor népeknél született, még pedig abban az időben, a mikor a sok különböző törzs még nem volt különválva, hanem Szibériában, az Altai-hegység és Baikal-tó vidékén együtt lakott. De habár e mesterség atyamesterei ezek a mi dédőseink voltak is, valódi fejlődésre csak a norvégeknél jutott. Ők is réges-régen eltanulták a velük szomszédságban lakó lappoktól és finnektől s ámbár ez az időpont ki nem mutatható, bizonyos az, hogy a norvégek magát az eszközt már a 6-ik században ismerték és a 10-ik században gyakorolták is a lábszánkózást; legalább az e korabeli ó-éj szaki dalok, sagák számos vonatkozásai bizonyítják ezt. ... Norvégiában a lábszánkó-versenyeknek két neme van: a távverseny (Laengdelöb) és az ugróverseny (Hoplöb); kivételesen s főleg a kisebb egyletek versenyeinél még egy harmadik is előfordul, a kezdetlegesség jellegével biró sikló-verseny. Ez utóbbinál a versenypálya egy meglehetős lejtő, mely pár száz méternyi hosszú s végén sík területen kifutóval végződik. A mérkőzés a körül forog, hogy a pályázók közül ki tud leggyorsabban a hegyről leesusszanva czélhoz érni; a súly tehát a siklás gyorsaságának jut. Ilyen versenyt mutat első képünk, még pedig hölgy-versenyt. ... ...az ugróverseny-terek is. Második képünk mutatja ezek berendezését, nevezetesen az ull-i (Norvégiában) pályát. A domb tetején állanak az indulók, a lejtő közepén van a 2 méter magas ugrósáncz, ! elől a norvég nemzeti színekkel díszítve. Minél meredekebb a lejtő, vagyis minél gyorsabb a siklás, annál messzebb ugrások tehetők; czélszerütlen, roszúl készült pályákon, még kitűnő ugrók sem birnak bizonyos távolon tul ugrani. Igy a mürzzuschlagi pályán, a miatt, j hogy az ugrósáncz után következő terület majdnem sík volt s nem képezte a lejtőnek folytatását vagy annak nagyobbodásat, a versenyen megjelent norvégek 10-11 méternél továbbra nem bírtak ugrani, (Chernel István írása) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. február 3.) Chernelházi Chernel István ornitológus, a sí magyarországi meghonosítója, kora legjobb sízője. 1865. május 31-én, Kőszegen született. ... 1891-ben feleségével együtt Norvégiába utazott, ahol nemcsak madártani, földrajzi kutatásokat végzett, hanem a sísporttal is megismerkedvén, hazatérése után ennek egyik lelkes terjesztője lett. A norvégiai útról síket hozott haza, 1893-tól több népszerűsítő cikket írt a síről, vagy ahogy ő nevezte, a lábszánkóról. 1896-ben adta ki A lábszánkózás kézikönyve című oktatókönyvét. A könyv a magyar nyelvű sí szakirodalom első és alapműve, a magyar sí szaknyelv megalapozó műve. Chernelházi Chernel István a maga idejében az ország legjobb síelője volt, ausztriai versenyeken indult, felesége pongyeloki Roth Dóra az első magyar síelő hölgy tőle tanult meg síelni. Élete utolsó két évében 3000 km-t síelt! (Forrás: skiculture.hu) Lábszánkó (ski) korcsolya http://www.erdelyigyopar.ro/1896-8/1343-labszanko-ski-korcsolya.html Chernelházi Chernel István http://www.skiculture.hu/A-sizes-nagyjai/Chernelhazi-Chernel-Istvan.html Ugró-verseny az ull-i versenypályán : Lábszánkó-versenyek Norvégiában http://dka.oszk.hu/036300/036398 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1183x821 200 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella